A természet kalendáriuma (DCLXX.)

Május utolsó hete. Nyílnak még a tulipánok s a boglárkák, de egymáson túltéve bontja virágát a sok rózsa: a megannyi vadrózsafaj, s a kerti rózsák sok száz változata. Itt-ott már bódító illatú liliomok is pompáznak.

Május 23-án a rómaiak Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával.

Bíborajkak, rózsaszirmok,

Meg se nyíltok

Hajnal ébresztő szavára.

Ámor kincset bízta rátok:

Ti vigyáztok

Kedvesem szép fogsorára.

Mondd te rózsa, mondd te drága

Szív világa!

Mért van az, hogy valahányszor

Elbűvölve rád tekintek,

Vagy csak intek,

Szépen mosolyogni látszol?

Tán bizony sajnálsz, ha látod,

Hogy barátod

Bánatos, mert rossz a kedved?

Vagy talán halálos búmat

Rég meguntad

S huncut káröröm nevettet?

Szép virág! Mindegy, ha részvét

Vagy kevélység

Tetteidnek mozgatója,

Ajkam ékes, új szavakkal

Fölmagasztal, -

Csak nevess reám, te rózsa.

Huncut ez a Gabriello Chiabrera! Csiszolt formái, zengzetes rímjátéka Csokonai Vitéz Mihálynak is példaképül szolgált, ő is barokkos természeti képekbe csomagolta vallomásait. Bár Vitéz is fordította verseit, A rózsa Lányi Viktor szép magyarba oltása e vers.

Hogy ha szél fugalma lebben

Zöld berekben

S csacska csermely közbecsördít,

Ha a rét, virágot ontva,

Csupa pompa,-

Azt mondják: nevet a föld is.

Ha a csillanó vizekre,

Mint a lepke

Langy zefír leng játszi kedvvel,

Habfodort alig suhantva

Ki a partra, -

Azt mondjuk nevet a tenger.

Ha a liliomvirágos

Kertre szálldos

Hajnalban sok tarka fényfolt

S hull a kéklő magasságból

Aranyzápor, -

Azt mondjuk: nevet az égbolt.

Úgy van! Széles jókedvében

Földön-égen

Nevet minden, – hadd nevessen.

A te édes mosolyoddal,

Kacajoddal

Versenyezni nem tud egy sem.

A cím maga is …becsapós. Mert hiszen nemcsak a rózsát, de liliomot is hív segítségül a tarka fényfoltos kertben sétáló költő. A rózsa maga a fiatal nyár szimbóluma. Akárcsak az 1861. esztendő májusának 23. napján született Rippl-Rónai József Fiatal nő rózsával című szecesszióba hajló posztimpresszionista képén; van itt piros meg fehér rózsa, boglárka, liliom meg tulipán. De a fiatal nő kezében nem rózsa, fehér tulipán piheg.

Nyár felé halad a természet, akárcsak Publius Vergilius Maro X. eclogájában. (A görög eredetű ecloga gondolatok, érzések szembesítése; párbeszédes, bukolikus költemény. Radnóti Miklós fordította, s őmaga e műfaj máig ható modern mestere.)

(…)Itt van a bíborszínű tavasz, már önti az újult

Föld a virágot; a nyárfa fehéren hajlik

Árnya fölé s ím összefonódnak a zöld venyigék is…

A két római – az ifjú Lycidas és az idős Moeris – költő hexameteres párbeszédéből veszem a tavasz beköszöntének képeit. (Vergilius bukolikus költeményei közül tízet választott kiadásra, innen a műfaj elnevezése: ekloga, mely az ógörög eklogé – szemelvény, válogatás – szóból származik. Nos, én is „eklogálok” néhány passzust a IX.-ből.) Az idősebb okítja fiatalabb társát, mire utóbbi lelkesedve válaszol:

(…)Zsendül tőle mezőnk, maggal teli hajlik a búza,

S messze piroslik a fürt a napos dombon mosolyogva.

Daphnisom olts körtét, unokád szedi majd a gyümölcsét.

Majd az unoka – ez a sorsa a faültetőnek. Nem ő, majd unokája élvezi a gyümölcsét:

(…)Száll az idő, megvénül az ember, gyengül az ész is,

Míg fiú voltam, egész napokat zengtem teli dallal,

Most feledékenység nyomorít, fut tőlem a szó is…

Lycias fiatalos lendületét azonban nem töri meg Moeris panasza:

Csak kibúvót keresel, kertelsz, pedig égek a vágytól.

A sima tenger is úgy figyel itt, hogy a fodra se rezzen,

S nézz körül, a fecsegő szellők hallgatva leülnek…

Ebben a szélcsendben érkezünk május 24-re.

E nap az európai nemzeti parkok napja. 1999-ben az Europarc Szövetség e napot választotta ki, mert 1909. május 24-én alapították meg Svédországban az első nemzeti parkokat Európában. Ma 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős a – korábbi nevén – Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége.

A nemzeti parkokban, de erdőn-mezőn, szántóföldeken és kiskertekben egyaránt, a bő, már melegedő záporokkal és az első verőfényesből kánikula felé hajló napsugarakkal beköszöntő május az a hónap, amikor a növényvilág ezernyi módon jelzi már, hogy felkészült a következő nemzedék útnak eresztésére.

Bő két hete a szlovéniai Karavankákhoz tartozó Velika Planina (Nagy-fennsík) Nemzeti Parkban jártam. A platón a szél hatására csak apró termetű, de csodaszép színvilágú növények pazar kertje fogadott. Onnan hoztam ezt a Déli-Kárpátokban (Bucsecs, Királykő, Fogarasi-havasok) is, 1800-2100 m tengerszint feletti magasságokban honos törpe havasi kankalin (Primula wulfeniana) csodát.

Mi, emberek alig várjuk, hogy a szél csituljon, hogy a hirtelen jött vihar enyhültén visszaköszönjön ránk a lemenő nap melegebb holnapot ígérő sugára.

Esik, a gerlék siratoznak.

Küszködve lép a küszöbön át

bal kezem fogva vén anyám.

Másikban villámostort érzek.

Csattog, s a szürke fellegek fönn

nyerítve zúgnak vissza rám.

Unokám tizenhárom évét

iktatja régi életemhez,

amely meseként marad rája,

mese, mely sajdít, de nem szennyez,

s mint a tűzmadár szikrás szárnya

köröz be mélyből egyre fennebb:

mesében szálló griffmadár…

Futnak a felhők, zúgva mennek.

Csattog a kéklő villám szála.

Rigó villan az eperfára

át a zuhogás szürke fátylán.

Horváth István Amíg kisüt a nap című verse 1971 nyarán jelent meg az Utunkban.

S mintha zöldben, az Istent látnám:

suttog esőcsepp s levélhangon

be a könnyező ablakon,

amíg elaggott anyám nézem

s bimbó unokám hallgatom,

amíg dörög az ég s a föld rá

fölfigyel derűs paraszt-bölcsen,

amíg kisüt a nap s a rigó

aranyszín hangja fényben fölcseng. 

Május 25-e Orbán napja. Névünnepét a nyár kezdőnapjának is tartották. Orbán pápa Kr. u. 200 körül rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, a kádárok, a kocsmárosok patrónusuknak.

A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa a borisszák szentje – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.

Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja.

Orbánnak napja hogyha fényes,

A vincellér, mint páva, kényes

– tartja egy mondás. 

Orbán napja Németország közepe táján és Németalföldön valóságos kultusz tárgya volt, egészen a legújabb időkig, a mindent nivelláló közművelődés nyomában a legtöbb népszokást kiirtották már világrészünk nyugati felén – írja Katona Lajos Folklór-kalendáriumában.

Nálunk, a Kárpát-medencében máig észben tartott napja az évnek.

A népies meteorológia e százados, sőt ezredéves tapasztalatokból levont következtetése nyilvánul meg az Orbánt emlegető magyar közmondások egyikében is, mely az „Orbán szelét” emlegeti.

Hideg májusi kert! 

Micsoda zordon évszakok

rejtőzhetnek tebenned?

Micsoda tél- és őszmagok?

S ezek a felhők hova mennek?

Hová viszik reményem, kedvemet?

– írta 1943 májusában Jékely Zoltán Kolozsvárt. Az Orbán-napja mintha megérzése lett volna az eljövendő zord időknek…

S hol pihensz le, május, te kedvbeteg –?

Nyugvóhelyed temető sarka-árka,

virág szemét-domb, amelyet

csókot nem látott orgonák – 

halál-látott koporsófedelek – 

s elhervadt koszorúkból gyűjt a Párka,

s díszít, cifráz, mint vénlány otthonát.

Május 25-én, 1823-ban halt meg Wilckens Henrik Dávid, a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a híres selmeci akadémia egyik alapítója, Németországból került hazánkba. Igazi polihisztor volt; orvosi és bányászati tanulmányai után a természettudományok számos ágával foglalkozott: matematikával, kémiával, fizikával, földrajzzal, tudománytörténettel. Először a németországi Walterschausenben tanított erdészetet, majd 1808-ban Selmecen ennek a szakágazatnak a megalapítója lett. Ő volt az erdészettudomány első professzora Magyarországon. Az oktatás céljaira rügy-, lomb-, virág- és maggyűjteményt állított össze, majd növénykórtani gyűjteményre is szert tett. Botanikus kertet és tanerdőt létesített.

Ugyanezen a napon, 1889-ben született Freud Tamás vegyészmérnök, a cseppfolyósított földgázszállítás elméleti lehetőségének kidolgozója. Ő hozta létre 1948-ban a Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézetet. 1934-ben világviszonylatban is elsőként vetette fel a cseppfolyósított földgáz szállításának lehetőségét. Manapság egyre égetőbb az aktualitása…

A mezőt járva pár napja már kalászoló gabonatáblákat láttam. Az április végi meleg napok kicsalták virágait a búzának. A rákövetkező zordabb idő megállította egyelőre a lendületet. Nem úgy, mint Horváth István Hajdanvolt magam című versében.

Kalászba borult búzatábla.

Ott áll fölötte a domboldalon.

Verítékpára lengi körül.

Feltűrt ingujjban, harisnyásan

hallja a napfény játékában

feszengő ezüst kalászokat.

Megszólítanám hajdanvolt magam.

De a szó, amíg addig érne,

megkövesülten ütné szívén.

Nem rezzentem fel.

Elröppenne

kenyérillatú boldogsága.

Ily kenyérillatú boldogságra várva maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2025-ben, 318 évvel Carl von Linné születése után