2025. szeptember 24., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az emésztőrendszer betegségeinek gyógyszeres kezelése a közelmúltban

Sirupus belladonnae – Maszlagos nadragulya szirup

Az epehólyag-gyulladás, az epekő tünetei hányingerben, felhasi görcsökben, fájdalomban nyilvánulnak meg. A tünetek enyhítése korábban rendszerint növényi eredetű görcsoldókkal történt. Görcsoldó anyagokat tartalmaz többek között a tájainkon is termő maszlagos nadragulya.

Az 50–100 cm magas maszlagos nadragulyának több magyar neve is van: veszett fű, ördögfű, mérges cseresznye, farkasbogyó, álomhozó fű, nadragulya. Latin nevének – Atropa belladonna – első részét az „atropos” görög szóból nyerte, ami „változtathatatlant”, „hajlíthatatlant” jelent, de ugyanakkor Atroposz a görög mitológia egy istennője, aki kérlelhetetlenül elvágja az élet fonalát, és az ember meghal, vagyis a növény nevében ez arra utal, hogy a nadragulya halálosan mérgező. A latin név második része, a „belladonna” szépasszonyt jelent, már az ókorban a nadragulya kivonatát a nők a szemükbe cseppentették, hatására, a pupilla kitágulása révén, a szem csillogóvá, így a korabeli szépségideál szerint a nő vonzóbbá vált.

A maszlagos nadragulya minden része erősen mérgező, de legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza a mérgező anyagokat. A nadragulyabogyó kellemes, édes íze miatt fokozottan vonzotta a gyerekeket. A marosvásárhelyi gyerekklinikán számtalan gyermeket kezeltek nadragulyamérgezéssel, sajnos gyakran sikertelenül. 

Szárítás után gyökerét és levelét, illetve az ezekből készült folyékony és száraz kivonatokat használták és használják ma is gyógyászati célra, főleg gyomor-, epe-, vesegörcsök fájdalmak enyhítésére, fokozott savelválasztás, gyomorfekély, nyombélfekély, mirigyszekréció (például nyálelválasztás) mérséklésére. Kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható.

A levél virágzás idején, napos, száraz nyári időben, a gyökér 2-3 éves korban, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, a nadragulyaalkaloidákat, amelyek háromnegyed része szárítás során alakul atropinná. Az atropin hígított oldata szembe csepegtetve tágítja a pupillát, a beteg szem megvizsgálásában és operálásában volt jelentős, gyógyítólag is hat a szemre.

Európa minden gyógyszerkönyvében az utóbbi évekig hivatalos készítmény volt a nadragulyatinktúra Tinctura belladonnae néven, amelyet elsősorban a patikákban állítottak elő – kis mennyiségekben – a növény leveléből, hígított alkohollal, 1:10 arányban, többnapos áztatással, szűréssel. Egyszeri adagja 2 g, napi legmagasabb adagja 6 g.

A Sirupus belladonnae (maszlagos nadragulya szirup) nadragulyatinktúrából készült, az egymást követő Román gyógyszerkönyvek előírásai szerint 5 g tinktúra és 95 g szirup egyszerű összekeverésével. A szirupot a gyermekek (akár csecsemők is) gyomor-bél görcsei, fájdalmai enyhítésére használták, orvosi javallatra. 

A nadragulyatermékek gyógyszertári készítése és azok alkalmazása mára már végleg megszűnt. A gyógyszeripar néhány termékében továbbra is jelen van fő hatóanyaga, az atropin.

A maszlagos nadragulya tájainkon már ritkává vált, fokozott gyűjtése által kiirtották, vannak országok, ahol mesterségesen termesztik.


Sal carolinarum artefactum – Mesterséges karlsbadi só

Régebben a mellékelt fényképen látható készítményt számtalan emésztőrendszeri betegségben szenvedő beteg használta egész Európában. Ezt bizonyítja az igen nagy számú megnevezése is: Sal carolinum, Sal carolinensis, Sal thermal, Sal thermarum, Sal thermarum carolinarum, Karlsbad-salz, Carlsbadersalz, mesterséges karlsbadi só, Forrás-só stb.

Az eredeti készítményt, a karlsbadi sót a Karlovy-Varyban (régi neve Karlsbad) feltörő, 73 Celsius-fokos hőforrások adták/adják, a hévízforrások vizének lepárlása által nyert só. Az eredeti készítmény összetétele nagyon röviden: kénsav, sósav, szénsav, nátrium és kálium sói mellett több mint negyven elem. Hasonlít az emberi test makro- és mikroelemeinek egyensúlyára, a test megtisztulását segíti elő. 

A mesterséges karlsbadi só egy porkeverék, amelyet a patikákban készítettek a következő recept alapján: nátrium-szulfát 220 gramm, kálium-szulfát 10 g, nátrium-klorid 90g, nátrium-bikarbonát 180 g. A száraz helyen, jól záródó üvegben tartott keverék fehér színű, keserű, sós és kissé lúgos ízű, vízben jól oldódó kristályos, összetett por, melyet az eredeti készítményhez hasonlóan hashajtóként, epehajtóként, az emésztőrendszer megbetegedéseiben ivókúrákhoz használtak. A vizet felmelegítve megközelítőleg az eredeti karlsbadi ásványvízhez hasonló összetételű és hatású készítményt nyertek. A készítmény ajánlott adagja két kávéskanálnyi (4 g) egy pohár vízben. Ma már tudjuk, hogy a keverékben levő ionok fokozzák a gyomor, a máj-, az epe és a belek kiválasztását, csökkentik a húgysavtermelést, serkentik a gyomor mozgékonyságát, pozitívan befolyásolják a csontszövet állapotát, fokozzák a vizelet kiválasztását és eltávolítását. Javallatai: székrekedés, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, eperenyheség, fekély, érbetegségek, mozgásszervi betegségek, cukorbetegség, elhízás. Külsőlegesen, pakolás és krémoldatok formájában növeli a bőr rugalmasságát.

Karlovy-Varynak 13 nagyobb és több mint 300 kisebb, 34-73 Celsius fokos gyógyvízforrása van, ivókúrára, fürdésre használhatók. A legmelegebb hőforrásból nyerik a hashajtóként ismert karlsbadi sót. Az 1370 körül alapított gyógyfürdő IV. Károly német-római császár nevét viseli. A 18. századtól felkapott európai fürdőhely, számos híres ember – író, költő, zeneszerző, képzőművész, politikus – kereste fel. 

Arany János (1817–1882), nagy költőnk 50 éves korától, 1867-1876 között legalább hétszer kezeltette epebetegségét Karlovy-Varyban. Ott a tevékenységével már-már felhagyni készülő költőnek segített a kezelés és újból kedve mutatkozott az alkotásra. Számos verset írt ott (még németül is), görög drámákat fordított.

Végezetül álljon itt egy idézet a Toldiból:

„Hol fürdő épült a forrás fölébe

Ötszáz évvel utóbb-vagy igen, már többel

Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember.

Megáldotta vizét, nagy jótéteményért

Ha nem új életért, új élet reményért

S ha valaha célhoz bír jutni ez ének 

Köszöni a forrás csuda hévvizének.”

Az „ének” a magyar irodalomkedvelők nagy örömére „célhoz jutott”!


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató