Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-07-24 16:00:00
Július 22-én elkezdődött Tusnádfürdőn a 34. Tusványosi Nyári Szabadegytem és Diáktábor. Kedden még csak a buliké volt a főszerep, színpadra állt a Hooligans és a Tankcsapda, szerdán reggel viszont már sor került az esemény hivatalos megnyitójára is, ahol többek között szóba kerültek az idei főbb témák, illetve a mottó meghatározása is.
Popa Ilona, Tusványos főszervezője már 10 éve látja el ezt a feladatot, és elmondása szerint az elmúlt egy évtizedben a rendezvény rengeteget fejlődött. Minden évben próbálnak új elemeket behozni, megújítani a sátorokat; idén visszatért a Magyar Posta és a Teátrum sátor Tusványosra, mondta lapunknak a főszervező, aki arról is beszámolt, hogy kedden mintegy 12.000 ember volt bent a tábor területén. Kiemelendő, hogy aki Tusványosra megy, az 16 óráig ingyenesen kiválthatja az aznapi karszalagot, azt követően viszont 40 lejt kell fizetnie a napi belépésért.
Ahogy azt az előző években megszokhatták a résztvevők, Tusványoson nincs hiány a közéleti témákból. Idén a világrendváltozásra és a jövő évi magyarországi választásokra, illetve a nemzetpolitikára kerül a hangsúly. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy fogalmazott, hogy bízik abban, hogy Tusványoson, az előadásoknak és szakembereknek köszönhetően mindenki tisztább képet fog kapni a geopolitika alakulásáról.
Ugyanakkor a medvéktől sem kell tartani, hiszen az utóbbi években visszaesett a riasztások száma, tavaly 14, tavalyelőtt viszont csak 11 riasztás történt, mondta Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere, aki azt is hozzátette, hogy a medve a város két végén megy át, de érinti a központi részt. Továbbá a kisváros számára egy hatalmas esemény Tusványos, amikor közel 100.000 fő fordul meg egy hét leforgása alatt a településen, akik ott költik el a pénzüket, ezzel is hozzájárulva a helyi gazdaság fellendítéséhez.
– Azt nem tudjuk garantálni, hogy kolbászból lesz a kerítés, viszont azt megígérhetjük, hogy ránk lehet számítani – magyarázta Tusványos idei mottóját Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A politikus arról is beszélt, hogy a Trump-tornádó átsöpör a világon, a régi-új elnök pedig ismét visszaszerzi az Egyesült Államok vezető szerepét. Arra a kérdésre viszont, hogy mit tesz Orbán Viktor azért – aki látszólag jó kapcsolatot ápol az amerikai elnökkel –, hogy Trump ne vezessen be vámokat az EU-val szemben, már nem adott egyértelmű választ, ahogyan a tihanyi beszéd kapcsán sem tisztázta, hogy a magyar miniszterelnök miért fogalmazott úgy, hogy mindenben egyetért George Simionnal, mindezt az államelnöki választások kampányában. A pontos válasz helyett csak annyit mondott, hogy Magyarország és Románia között jó partneri viszony van, ezt pedig fenn szeretnék tartani, továbbá azt is kiemelte, hogy bár Románia egy bonyolult ország, nem lehet megkerülni a magyar közösségét, amely mellett mindig ott lesz a magyar kormány. Ez a kijelentés csak azért furcsa, mert Orbán Viktor a tihanyi beszéd alkalmával egy olyan politikus mellett állt ki, aki magyar sírokat gyalázott meg.
De szóba került a fiatalok helyzete is az idei Tusványos első napján. Cilip Árpád, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnöke fogalmazott úgy, hogy nagy kihívás és feladat itthon tartani a fiatalokat, és ez hatványozottan nehéz a vidéki települések esetén, hiszen a nagyvárosok, egyetemi központok, valamint nem egy esetben a külföldi munkalehetőség elszívja a fiatalokat. Ha valaki több évet élt kint, akkor számára már nehéz a hazatérés, nyomatékosította a MIÉRT alelnöke, aki rávilágított arra is, hogy részt vesznek európai uniós projektekben, amelyeknek az a célja, hogy vonzóbbá tegyék a vidékre való költözést vagy hazaköltözést a fiatalok számára.
A fiatalok kapcsán továbbá azt is meg kell említeni, hogy a most érettségiző generációnak nagy segítség volt a megkülönböztetett román nyelv és irodalom érettségi, ez pedig az eredményeken is meglátszott, országos szinten növekedett a magyar diákok átmenési aránya, emelte ki Szabó Ödön parlamenti képviselő, aki azt is aláhúzta, hogy van még munka ezen a területen, hiszen fontos, hogy a fiatalok az itthoni boldogulás érdekében megtanuljanak románul. Viszont a magasabb sikeres érettségiarány egy új kaput nyitott meg a fiatalok előtt a továbbtanulás irányába, emelte ki dr. Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatáért felelős rektorhelyettese, aki arról is beszélt lapunknak, fontos növelni a magyar diákok érdeklődését a felsőoktatás iránt.
Az Európai Unió kapcsán beszélgettünk Vincze Loránt EP-képviselővel is, aki felsorolta az EU jelenlegi nagy kihívásait, nyitott kérdéseit. Ezek közé tartozik a versenyképesség, e területen az unió lemaradásban van, de továbbá problémát jelent a centralizált és bürokratikus Bizottság is, ahogyan nem lehet szó nélkül elmenni azon tény mellett sem, hogy lesöpörték az asztalról a Minority Safepack polgári kezdeményezést, annak ellenére, hogy az Európai Parlament támogatta. Az Európai Bizottság nem akarja a jogalkotás szintjére emelni a polgári kezdeményezéseket, a Minority Safepack esete nem az első, emelte ki Vincze Loránt. A jelenlegi nyitott kérdések, problémák ellenére Romániának és az erdélyi magyarságnak előnye származik az uniós tagságból, hiszen, általánosságban nézve, soha nem éltünk ilyen jól, mint most. Továbbá érdemes megnézni Románia fejlettségi szintjét, illetve azoknak a balkáni és keleti országoknak a szintjét, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – szemmel látható Románia előnye. Ez pedig az EU-s forrásoknak köszönhető, húzta alá az EP-képviselő.
Ha az Európai Unióról van szó, megkerülhetetlen téma a világrendváltozás is. Míg ezelőtt 20 évvel még senki nem kérdőjelezte meg az Egyesült Államok hegemóniáját, addig mostanra mind a Demokrata, mind a Republikánus Párt politikusai elismerik Kína jelentőségét. Ezzel együtt látni kell azt is, hogy Európa, illetve az Európai Unió nehéz helyzetben van, különösen a versenyképesség terén, mutatott rá Csoma Botond parlamenti képviselő, frakcióvezető, a szövetség szóvivője. Viszont azt is kiemelte, hogy az erdélyi magyarságnak előnye származik abból, hogy Románia tagja az EU-nak, még akkor is, ha vannak még megoldásra váró ügyek.
A politikán túl Tusványoson felmerült Csernobil kérdése is. Dr. Szöllősy Tibor ideggyógyász főorvos egy hónapot töltött a Csernobilt övező 2-es zónában a katasztrófa után. Elmondása szerint a Szovjetunió nem osztott meg velük semmilyen információt, Gorbacsov pedig csak május 12-én mondta el a nyilvánosságnak, hogy mi is történt a csernobili atomerőmű négyes reaktorában. Az ideggyógyász főorvos kiemelte azt is, hogy a katasztrófát bemutató sorozat hitelesen tárja a néző elé, hogy mi is történt 1986. április 26-án és az azt követő időszakban. Ugyanakkor dr. Szöllősy Tibor azt is nyomatékosította, hogy Csernobilnek ma is érezhető hatása van, valamint a szarkofággal még nem oldódott meg teljesen a probléma.
De lehet, hogy valamikor ebben a kérdésben is fog tudni segíteni a mesterséges intelligencia, amelyet egyre nagyobb arányban használnak a vállalatok is. Azonban fontos látni, hogy a vállalatok és intézmények nem úgy használják az AI-t, mint egy átlagos ember, hiszen számos biztonsági előírást be kell tartani, mutatott rá dr. Kerékgyártó Gábor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár-helyettese, aki azzal példázta állítását, hogy egy bank nem adhatja ki a ChatGPT-nek feladat gyanánt, hogy készítsen egy Excel táblázatot az ügyfelek adataival. Amennyiben ezt egy bank megtenné, az ügyfeleinek az adatai egy nyilvános szerverre kerülnének, azon információk mentén pedig az algoritmus válaszokat generálhatna a felhasználóknak. Ennek elkerülése, az adatok védelme és a biztonság megőrzése érdekében ezen vállalatok és intézmények rengeteg pénzt költenek a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Az AI-t mindenkinek meg kell tanulnia használni, mert aki nem fog élni ezzel a lehetőséggel, az kipontozódik a gazdaságból – fogalmazott dr. Kerékgyártó Gábor. A szakember elmondása szerint már most is rengeteg kérést fogalmaznak meg a mesterséges intelligenciának, ezek tekintetében viszont oda kell figyelni arra is, hogy minden egyes kérdés és minden válasz megköszönése rengeteg villamos energiába és édesvízbe kerül.
Ezen túlmenően pedig a mesterséges intelligencia függőségét is tud okozni. Egy introvertált, az iskolában bullyingolt fiatal, amikor hazamegy, felkeresheti a mesterséges intelligencia chatbotot, amely mindig ott van, mindig válaszol, mindig kedves, ezt követően barátjának fogja tekinteni, és nem akar majd tőle elszakadni, példázta Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő. A mesterséges intelligencia mellett pedig maga a közösségi média is függőséget tud okozni, mivel a videók hatására az embereknek nagyon gyorsan megnő a dopaminszintjük. Amikor ez a szint visszaesik, akkor akár a depresszió tünetei is jelentkezhetnek, éppen ezért újabb adagra van szükség a videókból, hogy visszaálljon a dopaminszint, amit sportolással vagy társas kapcsolattal sokkal lassabban lehetne elérni.
Ezzel együtt sem szabad démonizálni a telefonokat, sőt az eszközök tiltása sem jó. Sokkal fontosabb lenne megtanítani a fiatalokat a megfelelő használatra. Ezt nem tudják megtanulni a szüleiktől, nagyszüleiktől, ezért is lenne ebben a folyamatban nagy szerepe az iskolának, emelte ki Horváth Ádám oktatási szakértő, hozzátéve, hogy a telefonok iskolából történő kitiltása csak azt eredményezi, hogy a fiatalok két telefonnal fognak járni, és a régi, esetenként nem működő készüléknek lesz egy új feladata. A szakember lapunknak adott interjújában arról is beszámolt, hogy léteznek olyan mikrocellás megoldások, amelyek nem engedik, hogy az iskolából a készülékek rácsatlakozzanak bizonyos oldalakra – például közösségi médiás felületekre –, ezáltal sokkal hatékonyabban és biztonságosabban be lehetne építeni a telefonokat az oktatásba. Horváth Ádám kiemelte, hogy minden rendszer feltörhető, de ebben az esetben nagy informatikai tudásra van szükség, amivel a diákok még nem rendelkeznek.