A BMW a kijelzők mellett tette le a voksát
A múlt héten számoltunk be arról, hogy a Renault és a Dacia annak ellenére is kitart a fizikai gombok mellett, pontosabban azok egy része mellett, hogy beépítésük az autók beltereibe, illetve integrációjuk a rendszerbe sokkal költségesebb, mintha egyszerűen a kijelzőre tennének fel minden funkciót. Közben pedig az Audi is elismerte, hogy az utóbbi időben egyre romlott az autóik beltereinek a minősége, ezen pedig változtatni fognak, visszahozzák a prémium anyagokat és velük együtt a fizikai gombokat is. A fizikai gombok visszatérése mögött egyebek mellett az is áll, hogy egyre több vásárló, főként Európából és az Egyesült Államokból, arra kéri már egy ideje a gyártókat, hogy ne tegyenek minden funkciót fel a kijelzőre, hanem hozzák vissza a gombokat, másrészt az Euro NCAP törésteszteken sem lehet jó pontot kapni arra, hogy minden funkciót egy almenüből kell előtúrni, hiszen a szervezet is úgy ítéli meg, hogy az vezetés közben veszélyes. Vannak viszont olyan márkák, amelyek mindezek ellenére is kitartanak a kijelzők mellett. A Mazda az idén bemutatott típusaiból lényegében száműzte a gombokat, a BMW pedig a múlt héten foglalt állást a kérdésben. A bajor márka nem hisz a gombokban, mivel szerintük azok nem elég fiatalosak.
A BMW új termékei, a Neue Klasse-modellcsalád, tehát rendületlenül kitart a modern technológia mellett, így a bajorok legújabb modelljeiből, például a nagy sikernek örvendő iX3-ből annyira kihagyta a gyártó a fizikai kezelőszerveket, hogy még a légkondicionálót is csak digitálisan lehet irányítani. A BMW-csoport ausztráliai vezetője, Vikram Pawah, a CarExpertnek azt nyilatkozta, hogy meg kell érteniük, miért történik ez a változás. „Azt látjuk, hogy a hang- és az érintésalapú vezérlés egyre inkább mindennapossá válik” – mondta a vezérigazgató. „Ez részben generációs dolog is: a fiatalabb generáció, talán a 45 év alattiak, sokkal gyorsabb tempóban állnak rá ezekre a technológiákra. Gyors megoldásokat akarnak, és egyszerre több mindent csinálnak (multitasking). Így fejlődnek a vásárlóink, és ezt figyelembe kell vennünk” – tette hozzá.
Az ausztráliai vezérigazgató szerint az iX3-ban már annyira fejlett a mesterséges intelligenciával támogatott hangasszisztens, hogy megérti az összetett mondatokat is, és ezeknek megfelelően képes ellátni a feladatokat. Vikram Pawah hozzátette, hogy „A világ fejlődött, és nekünk tartanunk kell a lépést. A legfontosabb, hogy amit kínálunk, az elég intuitív és egyszerű legyen ahhoz, hogy az emberek könnyen meg tudják szokni. A változás sosem könnyű, de ha annak elfogadását emészthetővé és intuitívvá tesszük, akkor lehetséges”.
Miközben egyre több gyártó önszántából ragaszkodik vagy visszatér a fizikai gombokhoz, bizonyos országokban, például Kínában ezt törvényi szinten teszik kötelezővé. Az új szabvány értelmében 2027. július 1-jétől 19 alapvető funkció, köztük az ablaktörlők, fényszórók, irányjelzők és elakadásjelzők esetében előírják, hogy gombbal, kapcsolóval vagy karral is vezérelhetők legyenek.
Vissza a régihez! Kötelezővé tehetik a hagyományos kilincseket
Az elmúlt évek során egyre több gyártó állt elő olyan autókkal, amelyeken a kilincs belesimul a karosszériába, és amikor a sofőrnek vagy az utasnak szüksége van rá, akkor elektromos vezérléssel előjön. Tagadhatatlan, hogy ez a design rengeteget képes dobni az autók megjelenésén, a legtöbb ember számára így hamar kívánatos részletté vált. Van viszont vele egy nem is olyan kicsi probléma: egy baleset után megszűnhet az autó áramellátása, miközben a bent ülőknek vagy a mentőknek gyorsan kellene kinyitniuk az ajtót. Ilyenkor hiába a mechanikus vésznyitó, ha azt nem találják meg időben, vagy a bent rekedt személyek számára nem egyértelmű a használata. Vagyis a jól kinéző kilincsek miatt egy rossz pillanatban könnyen csapdává válhat az autó.
A probléma most azért került ismét a figyelem középpontjába, mert Kínában kilenc gyártó összesen mintegy 4,3 millió autót hív vissza az ajtók vészhelyzeti nyithatóságával kapcsolatos aggályok miatt. A visszahívás legnagyobb részét, közel hárommillió autóval, a Tesla adja. Az Egyesült Államokban már nem egyszerűen egy-egy gyártó vagy modell problémájaként kezelik a kérdést. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság, az NHTSA júliusban arra jutott, hogy az elektromos kilincsek kérdéskörét egy új, valamennyi autógyártóra vonatkozó biztonsági szabályban lenne érdemes rendezni. Egy kongresszusi javaslat pedig olyan kézi vésznyitót írna elő, amely az autó elektromos rendszerétől függetlenül működik és könnyen megtalálható.
Ezzel szemben Európában ennél lassabban halad a folyamat, de a döntéshozók itt is észlelik a problémát. Az ENSZ-EGB egyik munkacsoportja már kifejezetten a vészhelyzeti ajtónyitással és az elektromos, rejtett kilincsekkel foglalkozik, miközben az Euro NCAP is vizsgálja, hogyan lehetne szigorítani az ilyen rendszerek biztonsági követelményeit. Reméljük Európában is minél hamarabb születni fog egy döntés, amely kötelezi a gyártókat, hogy a vészhelyzeti biztonságot ne áldozzák fel a stílus oltárán.
Sokkal magasabb lehet a telefonhasználat miatti balesetek száma, mint ahogyan azt gondoltuk
Talán nem annyira meglepő, hogy az emberek nem vallják be, hogy használták az okostelefonjukat egy baleset előtt. Az elterelt figyelem miatti autóbalesetek száma pedig a valóságban legalább 700 százalékkal meghaladja a hivatalos rendőrségi statisztikákat, derült ki az amerikai Közúti Biztonsági Biztosító Intézet (IIHS) legfrissebb kutatásából. Az okostelefon-használat közvetlenül az ütközések előtti pillanatokban nagyságrendekkel gyakrabban fordul elő, mint amennyit a hatósági jegyzőkönyvek rögzítenek. Az IIHS a Cambridge Mobile Telematics anonimizált telematikai adatait vetette össze a rendőrségi jelentésekkel, rávilágítva arra, hogy a modern okostelefonos adatgyűjtés olyan valós képet mutat a problémáról, amelyet a hagyományos helyszínelés képtelen megragadni.
A kutatók 2021 és 2024 között négy amerikai állam 17.000 balesetének adatait elemezték, összekötve a biztonságos vezetést mérő applikációk információit a rendőrségi jegyzőkönyvekkel.
Az adatok alapján az egyautós balesetek résztvevőinek 7 százaléka, a kétautós ütközésekben pedig az érintettek 8 százaléka nyúlt a telefonjához az ütközést megelőző 30 másodpercben. Ezzel szemben a rendőrségi jelentésekben ugyanezen balesetek kevesebb mint 1 százalékánál szerepelt a mobiltelefonos figyelmetlenség, mint kiváltó ok. A hatalmas eltérés valószínűleg nem a hatóságok mulasztása: a sofőrök nem szívesen ismerik el a hiba okát, a tanúk pedig kívülről aligha látnak be az autóba. A telematikai adatok ugyanakkor azt is képesek voltak megkülönböztetni, hogy a vezető mit csinált a telefonján.
Az aktív képernyőhasználat (pötyögés, görgetés) a kétautós balesetek közel 4 százalékában volt jelen a csattanás előtti fél percben. A passzív használat – például a GPS-navigáció – a balesetek 5 százalékát érintette, ám egy kapcsolódó felmérésből az is kiderült, hogy a sofőrök közel negyede nézett már videót vezetés közben az elmúlt egy hónapban. Érdekesség, hogy a vizsgálat szerint maga a telefonálás – akár kézben tartva, akár kihangosítva – elenyésző arányban játszott szerepet a balesetekben. Azaz az eszközt már vezetés közben sem arra használják az emberek, amire eredetileg ki lett találva. Holott több szakember is arról beszélt a vezetés közbeni telefonhasználat kapcsán, hogy a beszélgetés a legveszélytelenebb. Utóbbi kapcsán fontos hozzátenni, hogy az is kimondottan szabálysértő, és kockázatot jelent mind a sofőr, mind az autóban ülő többi személy, mind pedig minden úthasználó számára, hiszen elvonja a járművezető figyelmének egy részét!
A felmérés rámutat, hogy a helyszínelők és a telematika még akkor sem értettek egyet a figyelmetlenség pontos változatában, amikor mindkét forrás jelzett telefonhasználatot: a 17.000 vizsgált esetből mindössze háromban egyezett a két megállapítás. Ennek oka részben a jogszabályi eltérésekben gyökerezik, hiszen a rendőrök csak azt a magatartást keresik, ami az adott államban illegális.
Az IIHS elemzése szerint a probléma érdemi visszaszorításában kulcsfontosságúak azok a szigorú szabályozások, amelyeket már 21 államban bevezettek, és amelyek teljesen megtiltják a mobiltelefonok kézben tartását vezetés közben.
