Kettős eseményre kerül sor október 8-án, csütörtökön 14 órakor a marosvásárhelyi Köcsög utca 2. szám alatti épületnél: dr. Benedek Imre professzor kezdeményezésére a családi ház falán leleplezik a családnak emléket állító táblát, majd 18 órától a Gemma Book Caféban (Bolyai utca 10. szám) bemutatják a Gazda József által írt és összeállított A gravitáción túl című albumot, amely Benedek József képzőművész munkásságát foglalja össze.
Az emléktábla
A Köcsög utca 2. szám alatti ház falára elhelyezett tábla dr. Benedek József orvosprofesszornak, dr. Benedek István orvosprofesszornak és dr. Benedek Ildikónak, valamint Benedek József képzőművésznek állít emléket.
• Dr. Benedek József professzor Kolozsváron, majd Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója volt; az utóbbi egyetem bakteriológiai katedrájának, valamint az ország első közegészségügyi intézetének az alapítója, számos tudományos munka szerzője. Elsőként vezette be Romániában a fogszuvasodás megelőzésére szolgáló fluorizált ivóvízkezelést.
• Benedek József szobrász a bukaresti Képzőművészeti Intézetben végezte tanulmányait. Romániában és Magyarországon egyaránt elismert és kitüntetett művész volt, aki tudományos megközelítéssel készítette el munkáit, amelyekkel elsőként ábrázolta a tér-idő mozgást e szakterületen.
• Dr. Benedek István professzor, egyetemi tanár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen oktatott, a hematológiai és csontvelő-átültető klinika alapító professzora volt, és az országban elsőként végzett őssejtátültetést.
• Dr. Benedek Ildikó orvosként és tudományos kutatóként jelentős eredményeket ért el a munkaorvostan és az egészségügyi menedzsment terén.
Könyvbemutató
A Gemma Book Caféban 18 órától bemutatandó album, amely Benedek József szobrásznak állít emléket, magyar, román és angol nyelven jelent meg. Gazda József szerző, szerkesztő mellett a könyvet ismerteti Nagy Miklós Kund művészeti író és Hajdu Georgeta Delia, a román nyelvű változat fordítója, szerkesztője.
Az 1946-ban Marosvásárhelyen született Benedek József ahhoz a szobrásznemzedékhez tartozik, amely hozzájárult a kortárs plasztikai nyelv újrafogalmazásához egy olyan megközelítés révén, amelyben a filozófiai reflexió ötvöződik a formális kutatással. Az értelmiségi családból származó művész már gyermekkorában érdeklődést mutatott olyan elfoglaltságok, mint a rajz és a mintázás iránt, amelyek később meghatározták hivatásbeli sorsát. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum elvégzése után a bukaresti Képzőművészeti Intézetben folytatott szobrász szakos tanulmányokat Ion Irimescu mester, a 20. századi román szobrászat egyik kiemelkedő személyisége irányításával.
Tanulmányai befejezése után pedagógiai tevékenységet fejtett ki Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin) és Temesváron, majd 1983-ban visszatért szülővárosába. 1992 óta Budapesten él, ahol folytatja művészi tevékenységét, és feleségével, Benedek Laborcz Flóra képzőművésszel együtt egy művészeti galéria megalapításával hozzájárul a kulturális élet fejlesztéséhez. Ez a kiállítótér az idők folyamán a romániai és magyarországi művészek és kulturális projektek fontos találkozóhelyévé vált.
Benedek József művészi tevékenységét az európai és amerikai kontinensen szervezett számos egyéni kiállítással és csoportos rendezvényen való részvétellel megvalósuló folyamatos nemzetközi jelenlét kíséri. Alkotásai romániai, magyarországi, ausztriai, németországi, franciaországi és svájci köz- és magángyűjtemények részét képezik, igazolva azt az elismerést, amelynek művészete a nemzetközi művészeti életben örvend.
Konceptuális síkon Benedek József olyan plasztikai univerzumot épít fel, amely olyan alapvető témák köré szerveződik, mint az idő, a tér, az egyensúly, a gravitáció és a devenir (a létévé válás) folyamata. A művész számára a szobrászat nem csupán az anyag térbeli elrendezését jelenti, hanem a lét mélyebb struktúráinak vizsgálati eszközét. A teremtés mechanizmusai iránti érdeklődése vezette el a művészi innovációra vonatkozó saját elméleti reflexiójának megfogalmazásához, amelyet az akkumulált kulturális tapasztalat, az anyag ismerete és az egyéni teremtő képesség közötti párbeszéd eredményeként értelmez.
Plasztikai nyelvét a fluid formák, az organikus tömegek és a dinamikus struktúrák jellemzik, amelyek a folyamatos átalakulás folyamatait sugallják. A körkörösség, a ritmus, valamint a teli és az üres tér kapcsolata alkotásainak visszatérő elemei, amelyek meditatív és szimbolikus dimenzióval ruházzák fel a műveket. Művészetében egy posztbrâncuș-i irányzat figyelhető meg, amely kiemeli a forma esszenciálissá tételére való törekvést, valamint az egyetemes elvek letisztult plasztikai eszközökkel történő kifejezését – írja dr. Silvia Suciu A gravitáción túl című kötet előszavában. (vajda)
