A megszorítások ellenére tartjuk a színvonalat

*Fotó: Mezőség mosolya 

20. Csűrszínházi Napok 

A hétvégén, május 29. és 31. között újra benépesül a mikházi Csűrszínház, ugyanis a hasonló nevet viselő egyesület a 20. alkalommal szervezi meg az igen népszerű Csűrszínházi Napokat, amelyek programjára az idén is színvonalas előadásokat tűzött. Szélyes Ferencet, a Csűrszínházi Egyesület elnökét többek között arról kérdeztük, hogy a nehézségek ellenére miként sikerül fenntartani a csűrszínházi mozgalmat. 

– Hihetetlen számomra, hogy már 20 éve szervezzük a Csűrszínházi Napokat. Amikor elindultunk, mindössze egy romos csűr előtt próbáltunk és játszottuk az első előadásokat kollégáimmal a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháztól, aztán amint arról többször beszámoltunk, lassan fejlődtünk. Megépült a Csűrszínház, amit megtöltöttünk tartalommal, azzal a kitartó szándékkal, hogy vidékre is hozzuk el a színházat, a kultúrát, abba a csodálatos környezetbe, Mikházára.

– Miként sikerült felfuttatni a kezdeményezést? 

– Mint ismeretes, eleinte csak barátaink, a színházközeli emberek jöttek ki a kezdetekkor még poros Mikházára, aztán lassan mellénk állt Erdély több színháza, majd Pataki András rendező barátomnak köszönhetően kitekinthettünk Magyarországra is, ahonnan a Budapesti Nemzeti Színház, a Soproni Színház (és folytathatnám a felsorolást) művészei is feledhetetlen előadásokat hoztak. Ameddig a helyi önkormányzat és az egyház rendelkezésünkre bocsátotta az iskolát, illetve a kántori lakást, tudtunk képzőművészeti, fotó-

művészeti, népművészeti kiállításokat is szervezni, majd könyvbemutatókat is tartottunk, így igazi kulturális központtá nőtt a falu, és ehhez még hozzájárult a mikházi római castrum kutatása is és az e köré szervezett Római Fesztivál. 

– Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy szűkült a kínálat. 

– Ez valóban így van. Amint említettem, a Nyárádremetei Polgármesteri Hivatal felújította az iskolát, így ezt már nem használhatjuk, a kántori lakás is javításra szorul, és tegyem hozzá, a panzió is bezárt, ami szűkítette a lehetőségeket. Mindezek ellenére a Csűrszínházat, amely a helyi tanács tulajdona, használhatja rendezvényekre egyesületünk, és a kultúrotthonban is szervezhetünk „kistermi” előadásokat, bár ez utóbbi helyiség is javításra szorul. Mindezek ellenére ahhoz ragaszkodunk, hogy a művészeti kínálat minőségét fenntartsuk, és ehhez büszkén mondhatom, hozzájárulnak azok a színházak és társulatok, például a Maros Művészegyüttes, partnereink, akik elhozzák produkcióikat. Azt már korábban is említettem, hogy egyre nehezebb előteremteni az anyagi forrásokat, és ez is rányomja a bélyegét a kínálatra. Jelenleg nem tudunk szállást biztosítani a társulatok tagjainak, így olyan helyről hívunk meg kollégákat, ahonnan egy nap alatt eljönnek, és az előadás után haza is tudnak utazni. Így az említett ok miatt maradtak el a magyarországi vendégelőadások is. Ha már itt tartunk, akkor nem hagyhatom szó nélkül, hogy az idei évad főtámogatója Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap. Néhány adminisztrációs költséget és a Csűrszínház felújítási és beruházási munkálatainak egy részét szintén a Bethlen Gábor Alap fedezte, valamint Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma támogatta. A 2026-os évad során a Csűrszínház színpadán vendégül látott magyarországi és hazai előadást a Nemzeti Kulturális Alap karolta fel. Továbbá Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának jóvoltából az idén az egyesület és ez által maga a Csűrszínház jelentős technikai felszereléssel is gazdagodott. 

– Nem először fordult elő, hogy olyan előadást tartanak Mikházán, amelyet korábban már látott a nagyérdemű Marosvásárhelyen és máshol. Ez nem csökkenti az érdeklődést?

– Egyáltalán, sőt. Amint említettem, elsősorban az a szándékunk, hogy a környékbeli településekről jöjjenek el a nézők, hiszen a Csűrszínházzal azt a hiányosságot próbáljuk pótolni, ami már rég nem „divat” a kőszínházakban, a turnézást. Mindemellett, aki egyszer eljött, az tudja, hogy itt más hangulata van az előadásoknak, az ezt megelőző és az ezután itt töltött időnek. Mindig azon igyekeztünk, hogy legyen egy büfé is, ahol egy sör, egy flekken mellett el lehet beszélgetni az előadásokról és minden másról. 

– Mit kínál az idei évad? 

– Mielőtt válaszolnék, hadd mondjam el, hogy minden egyes csűrszínházi évad lezárása után közvetlenül már elkezdjük a következő tervezését. Nagyon sokat telefonálok, egyeztetek, és sokáig a különböző okok miatt bizonytalan a program, de végül mégis valahogy összeáll. Így voltunk az idén is, de reméljük, hogy az anyagi nehézségek ellenére is sikerül kicsábítanunk a nézőket Mikházára. Az idei Csűrszínházi Napok május 29-én, pénteken 19 órától kezdődnek a Székely Csaba által írt Egy diktátor születése című előadással, amelyet Galló Ernő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja ad elő. Az előadáson a színművész jól ismert stílusában a közelmúlt eseményeire reflektál. A szerző és a rendező, Sebestyén Aba valósággal Galló Ernőre szabta ezt a produkciót. 

Tekintettel arra, hogy az idén május végén szervezzük a Csűrszínházi Napokat, nem hagyhattuk ki azt, hogy ne gondoljunk a gyerekekre. A néhány éve megalakult mikházi Mikházáért Egyesület fiataljai az idén is gazdag, szórakoztató műsorokkal, gyerekfoglalkozásokkal várják a kisebbeket szüleikkel, nagyszüleikkel együtt május 30-án, szombaton a Csűrszínház udvarában. Lesz két meglepetésrendezvény is. 10 órától a gyergyószentmiklósi HalVirág Egyesület Szalonnafa című bábjátékkal várja a kisebbeket. Az előadást Tamás Boglár rendezte. És egy különleges könyvbemutató is lesz. 13 órakor a gyereknap keretében bemutatjuk Bayer Dóra Karmok erdeje című, a Juventus Kiadó gondozásában megjelent gyerekkötetét. Bayer Dóra, azaz Dorka 2011. szeptember 19-én született Marosvásárhelyen. Jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban rajz szakon tanul. A könyvbemutatón Dorka nemcsak elmeséli, hanem meg is mutatja, hogyan lett a fantáziájában megszületett történetből könyv. A szerző és a kiadó meglepetést is tartogat a bemutatón jelenlevőknek.

Szombaton még lesz egy könyvbemutató, ezúttal a felnőtteknek. Szucher Ervin Kárp György 80+ című kötetét Mikházán is bemutatjuk. A kultúrotthonban az előadással egybekötött bemutató 17 órától kezdődik. Kárp György mellett fellép Györffy András, Nagy István, és természetesen én is a színpadra állok. Jelen lesz a szerző, Szucher Ervin is. Az est különleges előadása, a Csíki Játékszín által színre vitt Reginald Rose: 12 dühös ember. Rendező: Vladimir Anton. Sokan a nagy sikerű amerikai játékfilmből ismerik az igen izgalmas történetet, amikor egy per kapcsán 12 esküdt vitatkozik, hogy miként hozzon meg egy életbevágó döntést. A Csíki Játékszín a legparádésabb szereposztásban mutatja be a darabot Mikházán. 

Május 31-én, vasárnap 19 órától a Maros Művészegyüttes a Csűrszínház nagyszínpadán egy valódi gálaműsorral jelentkezik. A Mezőség mosolya című néptáncelőadást láthatja a közönség Varga János (Boxos) rendezésében. Ezt az előadást a 100 éve született Kallós Zoltán néprajzkutató emlékének szánjuk. És ha már itt tartunk, akkor meg kell említenem, hogy Kallós Zoltán, Zoli bácsi többször járt Mikházán. Török Violának és Pityunak köszönhetően a válaszúti gyűjteményéből kiállítást is szerveztünk, és előadást is tartottunk jelenlétében, így benne nemcsak a nagy néprajzkutatót, gyűjtőt tiszteljük, hanem a Csűrszínház igazi barátját is. Ezért június 27-én, 19 órától, szintén az ő tiszteletére a Kosuth-díjas Pál István Szalonna és bandája tart majd fergeteges előadást. 

– A csűrszínházi évad nem zárul le a Csűrszínházi Napokkal. 

– Igen, a már említett népzenei koncerten kívül, augusztus 7-én, pénteken 19 órától újra várjuk a nézőket a Csűrszínházba, ugyanis bemutatjuk Thuróczy Katalin Valah Saint-Michelben című darabját, amelyet jómagam rendezek. És még egy következő hétvégét is be lehet jegyezni a naptárba. Szeptember 5-én 19 órától a Budapest Jazz 

Orchestra koncertezik. Az együttes meghívottja Marosvásárhely ékessége, Koszorús Krisztina, Koszika. Másnap, szeptember 6-án, vasárnap 19 órától Miroslav Krleza A Glembay ház című előadását tűztük műsorra. A rendező Pataki András Jászai-díjas és érdemes művész. Az előadás a Híd Kulturális Alapítvány és a Békéscsabai Jókai Színház koprodukciója. Reméljük, hogy sikerül megtartanunk a betervezett előadásokat, amelyekre ugyanolyan szeretettel várjuk a nézőket, mint eddig az összes csűrszínházi rendezvényre. 

– Minden évben felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább? 

– Igen, így hetvenkedőként már én is felteszem magamban a kérdést minden egyes évadzárás után. Ameddig sikerül megfelelő támogatást előteremteni, és van érdeklődő közönség, megszervezzük segítőimmel együtt a rendezvényeket. Szeretnék egy kicsit hátra lépni és átadni a fiatalabbaknak a szervezést, de eddig még nem találtam követőt. Hogy lesz-e folytatás, arról majd beszélünk 2027 elején.