Bernády is jelen volt a Kecskeméti Animációs Fesztiválon

• 2025-06-13 09:00:00

• -

Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmje kapta a 17. Kecskeméti Animációs Fesztivál (KAFF) nagydíját – olvasható a szervezők MTI-hez eljutatott közleményében.

A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című alkotása kapta, míg különdíjban részesült Jean-Loup Felicioli és Alain Gagnol filmje, a Nina és a sündisznó titka. A legjobb európai tévésorozat lett a Cigánymesék, a díjat Tóth-Pócs Roland és Balajthy László vehették át a Lóvátett kupecok című epizódért. A legjobb TV-speciál díját Augusto Zanovello kapta a Lola és a zajzongora című munkájáért.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia-díját és a közönségdíjat is Csáki László Kék Pelikán című animációs filmje érdemelte ki. A legjobb rövidfilm és a Magyar Filmkritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék sorozat A királyfi meg a három cimborája című epizódért.

A legjobb alkalmazott animációnak járó elismerést Búzási Gyopár Orsolya Bernády Amerikába megy című alkotása vihette haza, míg a legjobb diákfilmnek járó díjat Tarcsi Anna Szökés című alkotása érdemelte ki. A legjobb vizsgafilm különdíjban Fendrik Borbála részesült a 110 éves a magyar animáció című filmjéért. A legszínvonalasabb képi formanyelvért Balogh Mirjana Wish You Were Ear című művét díjazták, és a junior zsűri is ennek az alkotásnak ítélte a legjobb rövidfilm díját.

Marosvásárhelyi vonatkozásai miatt időzzünk részletesebben Búzási Gyopár Orsolya filmjénél. A sapientiás fiatal rendező produkciója (producer Orbán János) 2023-ban készült. A Metropolis 2024. október 22-i számában Mózes Gergely, három filmet összevetve, ezt is elmélyülten elemzi írásában. Ebből ragadunk ki néhány gondolatot: „A Bernády Amerikába megy esetében nem sérül a hitelesség, és új alkotói technikák mutatkoznak be; bátor, mégis könnyed humorral találkozik a néző a valóban megtörtént esemény megismerése során… Mind technikai, mind dramaturgiai értelemben kiemelkedő hazai példának vélem Búzási Gyopár Orsolya rövid dokumentumfilmjét, melyben a részletekre vagdosott archív anyagok újra összeállva építenek fel konzekvens módon karaktereket és háttereket, melyeket a korhű napló és sajtómegjelenésekkel teli hangsáv következetesen tesz komplex történetté.(…) Marosvásárhely akkori magyar polgármestere, Bernády György Amerikába utazott az Erdélyben talált földgázmezők ügyében. A polgármester történetét a performatív archív használat hagyományait újragondolva meséli el Búzási Gyopár Orsolya. (…) egymástól kontextusában is teljesen független archív fotók részleteiből voltak összerakva a karakterek, maga a narratíva pedig kifejezetten szórakoztató, könnyen követhető a vizuális játékosság miatt, ráadásul a mondandó hitelességét a performatív alkotói hozáállás cseppet sem sértette. (…) A korabeli sajtóanyagok több alkalommal is megjelennek a képen, a karakterek ugyan animált hátterű fikciós betétekben beszélnek egymáshoz, de az elhangzott szövegek mind az eseményekben részt vevők írásos beszámolóiból valók, így például Bernády figurája is a saját naplójából narrálja a cselekményt. Több szempontból is gazdag játékfilmesen szórakoztató elemekben ez a megjelenítés-koncepció – például amikor a főszereplő sétapálcájával csapkodja a Fehér Ház oldalát, vagy éppen kiáltozva elrepül egy gázkitörésnek »köszönhetően«. Ezeken a pontokon a narratíva át is csaphatna egyfajta Monty Phyton-paródiába, de ez az aránytévesztés szerencsére egyszer sem történik meg: a hangsáv, azaz a beszámolók az eseményekről mind valódiak, a képi fikcionált megjelenítés pedig sajátos karaktert ad a figuráknak; Bernády maga is szerethető főhőssé válik. Ennek a hatásnak az elérése talán az egyik legfontosabb erénye a speciális történetmesélésnek: vagyis, hogy a valós tények megjelenítése mellett jellemet kapnak a szereplők és a vizuális humor »behúz« a történetbe, és benne is tart. Ennek köszönhetően mindenféle didaktikus erőlködés nélkül, indirekt módon közvetít fontos információkat Búzási az alkotásaiban, így e filmjében is megnyilvánuló intelligens alkotói humor pedig pontosan az, amire a kortárs történelmi dokumentumfilmeknek szüksége van.”