Az elmúlt négy hónapban – a Népújság március eleji látogatása óta – több újdonság is történt Gernyeszegen, ezek közül minden bizonnyal a legfontosabb, hogy a községközponti Teleki Domokos Általános Iskola felújítása zöld utat kapott. Kolcsár Gyula polgármester elsőként erről tájékoztatott.
– Néhány pontosítást kértek még tőlünk, de remélhetőleg nemsokára a finanszírozási szerződést is aláírjuk. A regionális operatív programon (POR) keresztül megvalósuló beruházás értéke ötmillió euró. A tanintézet egy három helyiséget magába foglaló tetőtérrel bővül – mondta az elöljáró, majd arra is kitért, hogy a jelenleg érvényben levő urbanisztikai törvény szerint a padlástér beépítése szigorú szabályokhoz kötött (POD), ez azt jelenti, hogy be kell tartani egy jól meghatározott arányt a beépített négyzetméter és az udvar mérete között. A községgazda eredeti elképzelése szerint a tanintézetről teljesen lekerült volna a tetőzet, hogy felfele építkezhessenek, a pályázat elkészültekor azonban még túl kicsi volt az iskola udvara. Időközben a hátsó, régi tanintézet jogilag visszakerült az önkormányzat hatáskörébe, és ezzel a rendelkezésre álló udvar területe is megnagyobbodott, a megvalósíthatósági tanulmányban azonban az eredeti állapot szerepelt, és ezen már nem lehet változtatni, a finanszírozás ugyanis a benyújtott dokumentációra vonatkozik.
Kolcsár Gyula polgármester
Senki ne ingázzon
A szóban forgó régi iskolát önerőből újítják fel, idén neki is fognának a munkálatnak. Az épület tetőzetét cserélik ki, illetve előkészítenek négy osztálytermet a községközponti diákok számára, akiket a POR-os pályázat kivitelezési idejére költöztetnének oda – tudtuk meg Kolcsár Gyulától.
– Az elkövetkező időszaknak az lesz a kihívása, hogy a gyerekeknek ne kelljen délután iskolába járni, és hogy az osztályokat úgy tudjuk elhelyezni a községközpontban, hogy senkinek ne kelljen ingázni. A körtvélyfáji tanintézet korszerűsítésekor megtapasztaltuk, hogy ez milyen terhet ró a költségvetésre, és most olyan időket élünk, hogy mindenképpen takarékosabb megoldásokban kell gondolkoznunk. Szilárd meggyőződésem, hogy a munkálatok idejére teljesen ki kell üresíteni az iskolát, elsősorban a diákok és pedagógusok biztonsága, valamint a zavartalan oktatási folyamat érdekében – szögezte le a polgármester, aki szerint egyes osztályok a kultúrotthonban is helyet kaphatnak, és a konténeres megoldás is segítséget jelenthet. Kolcsár Gyula arról is tájékoztatott, hogy az új tanévet még megszokott környezetükben kezdik az iskolások, a konkrét munkálatok ugyanis a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után legjobb esetben jövő év első negyedében, télen vagy tavasszal kezdődhetnek.
A polgármestertől megtudtuk, hogy az erdőcsinádi tanintézetben a szeptemberi becsengetés előtt kicserélik a belső ajtókat, ugyanis panasz érkezett a hivatalhoz a nyílászárók állapotáról. Az elöljárótól az idei végzősökről is érdeklődtünk, ő pedig elmondta, hogy Körtvélyfáján egy kiváló nyolcadik osztályt búcsúztattak, a diákok nagyrésze oklevelet kapott.
Szakrendelésre használnák a nappali központot
Kolcsár Gyula az idősek számára kialakított körtvélyfáji nappali foglalkoztató központról is tájékoztatott. A pályázati pénzből létrehozott központot még nem nyitották meg, és az elöljáró azt fontolgatja, hogy periodikus orvosi szakrendelésnek biztosítsanak ott teret, a megcélzott korosztály ugyanis nagy valószínűséggel ennek látná leginkább hasznát, amint azt a megkérdezett lakosok is alátámasztották. Arról, hogy van-e erre lehetőség, a pályázatot kiíró Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökséggel (AFIR) egyeztet majd az önkormányzat.
Új esély a víz- és csatornahálózatra
Márciusban arról is tájékoztattuk olvasóinkat, hogy elakadt a magyarpéterlaki és a marosteleki ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó PNRR-s pályázat, a minisztérium felmondta a szerződést. A polgármestertől megtudtuk, hogy a Környezetvédelmi Alaphoz (AFM) töltik fel újra a pályázatot, amit előzőleg az új kiírási füzetnek megfelelően kell módosítani, egyebek mellett az áraknál szükséges az időszerűsítés. A Gernyeszegen és Körtvélyfáján működő csatornahálózatot a tervek szerint idén átadja az önkormányzat az Aquaservnek, erről a napokban tartanak munkamegbeszélést a regionális szolgáltatóval.
A község három kisebb településén – Kisillyében, Kis- és Nagyszederjesen – nem történt még előrelépés a víz- és csatornahálózat kiépítése ügyében. A legfontosabb a 60-70 lakosú Kisillye lenne, a két Szederjesen ugyanis még ennél is jóval kisebb a népességszám, viszont mindkét faluban vannak hétvégi házak, amelyeknél szintén szükségesek ezek a szolgáltatások. Valószínűleg önerőből végzik el a beruházást az említett településeken – tájékoztatott Kolcsár Gyula.
Gázvezetékcsere miatt halasztják a járdák rendbe tételét
A gázszolgáltató vállalat a község egész területén kicseréli a vezetékeket, jelenleg Kisillyében folyik a munkálat. A továbbiakban a községközpont következik, jövőben pedig Körtvélyfájára is sor kerül. Az önkormányzat e két utóbbi településen szerette volna rendbe tenni a csatornahálózat kiépítésekor, illetve a bekötésekkor megrongálódott járdákat, a gázvállalat munkálatai miatt azonban ezt egyelőre halasztani kell, a vezetékcsere ugyanis a felújított járdák feltörésével járna.
Az idei erdőcsinádi Gyöngykoszorú néptánctalálkozó előtt sikerült leaszfaltozni a régóta korszerűsítésre váró csinádi utat, ezért a Maros Megyei Tanácsnak tartozik köszönettel az önkormányzat – tudtuk meg Kolcsár Gyulától.
Az elöljáró arról is beszámolt, hogy az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül több mint 220 térfigyelő kamerát szerelnek fel ebben az időszakban a község egész területén. A falvak bejáratához kerülő kamerák a gépkocsik számtábláját is leolvassák.
Jól halad a templomfelújítás
Továbbra is az ütemtervnek megfelelően haladnak a munkálatok a körtvélyfáji református műemlék templomnál. Amint arról már korábban is hírt adtunk, a 4,7 millió lejes beruházás a központi régió infrastrukturális fejlesztését célzó program keretében valósul meg, a polgármesteri hivatal a körtvélyfáji református egyházközség társpályázója.
Kolcsár Gyula elmondta, hogy a drágulások miatt nőtt a beruházás költségvetése. A templomban nemrég falfreskókat tártak fel a restaurátorok. Amíg a munkálatok tartanak, az istentiszteleteket a helyi kultúrotthonban tartják a körtvélyfáji reformátusoknak.
Gernyeszegi asszonyok hímzőköre
A közös alkotás örömével
Mintegy huszonöt gernyeszegi asszony leli rendszeresen örömét a hímzésben, szemet gyönyörködtető alkotásaikat a felújított Teleki-kastélyban állították ki. A kis múzeumként ható szobát benépesítő alkotásokról és magáról a két éve indult kézműves-tevékenységről a szakkör vezetői – Máté Mária Erzsébet és Szász Erzsébet – meséltek.
– Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány különböző tanfolyamokon képez ki minket, mi pedig igyekszünk továbbadni az asszonyoknak a megszerzett tudást. Munkáinkkal az autentikus mintákat próbáljuk megjeleníteni – foglalta össze tevékenységük lényegét Máté Mária Erzsébet, majd azt is elmesélte, hogy Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere karolta fel a csapatot, a tanácstermet bocsátotta a rendelkezésükre, ahol téli időszakban is hetente kétszer összegyűlnek. A hímzéshez az anyagot és a mintákat Magyarországról kapják, onnan jön a felkérés is, hogy milyen motívumvilággal dolgozzanak. A kész munkákról fényképet kell küldeniük az anyaországba – igazolásként, hogy az elvárásnak megfelelően dolgozták fel a nyersanyagot, és a szóban forgó minta hímzésére az asszonyokat is megtanították –, maguk az alkotások Gernyeszegen maradhatnak.
– Igyekszünk minél több tájegység hímzésmintáit elsajátítani, a kért minták mellett például a küküllőmentit és a mezőségit is. Ha minden igaz, és miért ne lenne az, szeptembertől a bútorfestés is beindul nálunk, szintén népi motívumokkal – tette hozzá a szakkörvezető.
– Emellett az amigurumi figurák (sz. m.: japán horgolási technikával készülő állat- vagy emberformájú játékok) horgolásával is megismerkedünk – egészítette ki az elhangzottakat Szász Erzsébet, aki a továbbiakban a szakkör közösségformáló erejéről beszélt. Sok helyi asszonynak nincs lehetősége arra, hogy kimozduljon otthonról, és erre nagyszerű alkalmakat kínál a hímzőkör, ahol beszélgethetnek, társasági életet élhetnek, tavaly pedig énekeket is tanultak a tagok. Az egyre bővülő körben minden korosztály képviseltetik a nyolc-kilenc éves gyerektől a 78 évesig – tudtuk meg Szász Erzsébettől.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
