Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-11-17 15:00:00
*Fotó: Maros megyei rendőrség (archív)
Azonnal jelenteni kell
A személyi sérüléssel járó balesetekről és a szükséges teendőkről tájékoztattak múlt héten Antal Szabolcs és Kovács Róbert-Zsolt ügyvédek. Ennek folytatásaként a balesetek következményeiről és az azonnali teendőkről is útmutatást adtak.
Mint hangsúlyozták, egy sérüléses balesetet akkor is ajánlott bejelenteni a rendőrségen, ha a sértett azt állítja, hogy jól van, nincs szüksége orvosi ellátásra. Hasonló esetben a baleset helyszínének elhagyása helyett a 112-es egységes hívószámon hívni kell a rendőrséget akkor is, ha a sértett – gyalogos, kerékpáros, rolleres stb. – azt állítja, hogy jól van.
Egy kerékpáros elesett egy taxi mellett
A példa illusztrálására egy megtörtént esetet ismertettek. Egy kerékpáros elesett a taxis autója mellett, aki azonnal megállt, és megkérdezte, kér-e mentőt, értesítsék-e a rendőrséget. A kerékpáros mindkettőt visszautasította, így a sofőr hazavitte, és meggyőződött, hogy jól van. Otthon a kerékpáros fájdalmat érzett a kezében, elment a sürgősségire, és 45-50 nap orvosi ellátást kapott. Az ügyész elindította a büntetőeljárást a sofőr ellen, a határozat ellen benyújtott ügyvédi panaszt pedig elutasították. Az indok: közvetlenül az esés után a kerékpáros elmondta a sofőrnek, hogy kiugrott az ujja, és megkérte, hogy tegye vissza. Az ügyész szerint attól a pillanattól a sofőr tudta, hogy az illető megsérült, és az, hogy a sértett nem kért mentőt vagy rendőrt, ezen mit sem változtatott. A taxist bíróság elé állították, és 1 év 4 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték pártfogó felügyelet és 60 nap közérdekű munka mellett, a fellebbezését pedig elutasították. Egy olyan embernek, aki a volán mögött keresi a kenyerét, ez hónapokig tartó jogosítvány nélküli időszakot jelentett a nyomozás alatt, a jogerős ítélet pedig a jogosítvány érvénytelenítésével jár. A taxisofőr nem menekült el, megállt, segített, és jóhiszeműen azt hitte, hogy helyesen járt el, pedig egyetlen hívás a 112-re megkímélte volna a sok kellemetlenségtől.
– Milyen következményekkel járhat egy hasonló ügy? – kérdeztük.
• A jogosítványt már az elején visszatartják, a helyettesítő igazolást pedig vezetési jog nélkül adják ki (a 195/2002-es sürgősségi kormányrendelet 111. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése). A gyakorlatban a nyomozás és a per teljes ideje alatt nem vezethet.
• Jogerős elítélés esetén a jogosítványt érvénytelenítik (a 195/2002-es sürgősségi kormányrendelet 114. cikke (1) bekezdésének b) pontja), újat pedig csak vizsgával lehet szerezni, ugyanezen rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében előírt határidők után. Ha például a büntetés végrehajtását pártfogó felügyelet mellett felfüggesztették, a vizsga az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év után tehető le.
• A büntetés kizárólag szabadságvesztés, 2-től 7 évig. Még ha a végrehajtását fel is függesztik, az elítélés büntetőjogi elítélés marad.
Akkor bűncselekmény, ha szándékos
A tett csak akkor bűncselekmény, ha szándékosan követik el. Az számít, mit tudott abban a pillanatban, amikor elment a helyszínről. A bíróság azt vizsgálja, hogy a sofőr felismerte-e, hogy valaki megsérült, vagy elfogadta-e ennek lehetőségét, és ennek ellenére a rendőrség értesítése nélkül távozott-e. Ezért a védelemben először azt vizsgálják, mit látott és mit hallott a sofőr abban a pillanatban, amikor elment: hogyan esett el a sértett, mit mondott, panaszkodott-e fájdalomra, voltak-e látható nyomok. Ezt azonban esetről esetre mérlegelik, és ugyanaz a történet különböző megoldásokhoz vezethet. Az elsőfokú bíróság szerint egy lábfájás elég a szándék megállapításához, az ítélőtábla szerint nem. A taxis ügyében az, hogy a sértett említette a kiugrott ujját, döntő volt az ügyész számára, és az ügy elítéléssel zárult. Nem lehet arra számítani, hogy utólag megmagyarázza. Tény, hogy a nyomozás és a per teljes ideje alatt nem vezethet.
– Baleset alkalmával mi a sofőr teendője?
– Azonnal álljon meg, kapcsolja be a vészvillogót, vegye fel a láthatósági mellényt, és tegye ki az elakadásjelző háromszöget, hogy ne történjen újabb baleset.
– Ellenőrizze, hogy megsérült-e valaki: gyalogos, kerékpáros, motoros, utasok, a másik sofőr. Minden érintkezés számít, akár az is, ha valaki az autó mellett esik el.
– Ha valakit elütött vagy meglökött, hívja a 112-t, és kérje a rendőrséget, szükség esetén a mentőt is. Még akkor is, ha az illető azt mondja, jól van, nem szükséges hívni, és ha a sofőr biztos benne, hogy nincs semmi baja. Ne alkudozzon a sértettel, és ne „intézzék el egymás között”.
– Ne menjen el, amíg a rendőrség azt nem engedélyezi. A rendőrség engedélye nélkül ne mozdítsa el az autót, és ne tüntesse el a nyomokat (a 195/2002-es sürgősségi kormányrendelet 77. cikkének (3) bekezdése). Ha az autó veszélyezteti a forgalmat, mondja el a 112 ügyeletesének, és kérdezze meg, mit tehet.
– Ha a sértettet sürgősen kórházba kell vinni, és nincs más szállítóeszköz, Ön is elviheti a legközelebbi egészségügyi intézménybe. Ott adja meg személyazonosító adatait és az autó rendszámát, kérje, hogy vegyék nyilvántartásba, és azonnal térjen vissza a baleset helyszínére.
– Ha a sértett elhagyja a helyszínt, azonnal jelentse a balesetet a legközelebbi rendőri egységnél. Az ő távozása nem menti fel ez alól a kötelezettség alól.
– Ne igyon alkoholt, és ne fogyasszon pszichoaktív szereket a baleset után a vizsgálatig. A törvény ezt kifejezetten tiltja.
– Gyűjtsön bizonyítékokat: fényképeket az autók helyzetéről és a nyomokról, a tanúk nevét és telefonszámát, a pontos időpontot.
– Ha csak anyagi kár keletkezett, állítsa ki az autókat az úttestről, vagy ha ez nem lehetséges, húzódjon minél közelebb az útpadkához, és jelezze a járműveket. Ezután töltse ki a baleseti bejelentőt, vagy legkésőbb 24 órán belül jelentkezzen a rendőrségen.
– Ha már elment, és utólag tudja meg, hogy valaki megsérült, ne várja meg, hogy a rendőrség keresse. Az első vallomás előtt kérjen tanácsot ügyvédtől, ugyanis amit az első napokban mond, sokat nyom a latban.
– Akkor is kell értesíteni a rendőrséget, ha a sértett azt mondta, jól van, és egyedül elment?
– Igen, azonnal, a legközelebbi rendőri egységnél. Pontosan ez a Btk. 338. cikk (3) bekezdés d) pontjában szabályozott eset: a távozás csak akkor nem bűncselekmény, ha azonnal bejelenti az eseményt.
– Ha egy parkoló autónak ütközik valaki, és elmegy, mert úgymond nincs senki a helyszínen, az bűncselekménynek számíthat?
– Ha csak anyagi kár keletkezett, nem bűncselekmény. A helyszínelési iratok elkészítése céljából azonban legkésőbb 24 órán belül jelentkeznie kell a rendőrségen (a 195/2002-es sürgősségi kormányrendelet 79. cikke (1) bekezdésének b) pontja).
– Mi a teendője a jármű vezetőjének abban az esetben, ha egy kerékpáros a mozgásban lévő jármű mellett elesik, de nem tudni, hogy a jármű érintette-e vagy sem?
– Ha az autó mozgásban volt, és érintett volt az eseményben, a legóvatosabb, ha balesetként kezeli a helyzetet, és hívja a 112-t. Azt, hogy volt-e érintkezés, és ki a hibás, később állapítják meg. A helyszín elhagyását utólag már nem lehet jóvátenni.
– Ha másnap önként jelentkezik a járművezető a rendőrségen, megúszhatja az eljárást?
– Automatikusan nem, mert a törvényi kivételek azonnali bejelentést követelnek. Az önkéntes és gyors jelentkezés azonban számíthat a szándék megítélésénél és a büntetés kiszabásánál. A baleset helyszínének elhagyása miatti ügyek gyakran már az első napokban eldőlnek: az első vallomásnál és annak bizonyításánál, hogy mit láthatott és hallhatott a sofőr. Az emberek sajnos sokszor jelentéktelennek tartanak olyan részleteket, amelyek döntőek lehetnek az ügy megítélése szempontjából – hangsúlyozták Antal Szabolcs és Kovács Róbert-Zsolt ügyvédek.