A Kis-Küküllő sótartalma stabil értéket mutat

A parajdi bányakatasztrófa következtében a Kis-Küküllő vizének kétszeresére megnövekedett sótartalma miatt továbbra is készenléti állapot van érvényben, a vezetékes ivóvíz továbbra sem alkalmas emberi fogyasztásra Gyulakuta községben, Dicsőszentmártonban, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva községek településein. A gyulakutai és a dicsőszentmártoni vízüzemből 39 ezer ember ivóvízellátását kellene biztosítani, azonban a 250 mg/l sókoncentrációnál magasabb – de stabil – értékek miatt a hatóságoknak tartályokból, illetve palackozott kiszerelésben kell az ivóvizet biztosítaniuk a lakosságnak. A folyó vizét naponta kétszer ellenőrzik.

A Maros Megyei Prefektúrán a jelenlegi helyzetet Barabási Antal-Szabolcs prefektus és Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója, valamint Buhăianu Cristian-Mihai, a katasztrófavédelmi felügyelőség ezredese sajtótájékoztatón ismertette. 

A marosvásárhelyi Aquaserv Rt. és a Maros Vízügyi Igazgatóság által végzett klorid- és nátriumszintmérések az előző napokhoz hasonlóan továbbra is stabil értékeket mutatnak azokon a településeken (Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács, Vámosgálfalva és Gyulakuta községek), ahol a Kis-Küküllőből származó víznek megnövekedett a sótartalma. 

Jelenleg 48 ivóvízelosztó pont üzemel

– A készenléti állapot kihirdetése után naponta vizsgáljuk mind a nyers víz, mind a vezetékes víz minőségét, a kloridok és a nátrium koncentrációját. A mérések azt mutatják, hogy ezeknek az elemeknek a koncentrációja csökkent, jelenleg határérték körüli értékeket mértünk. Egyelőre nem beszélhetünk iható vezetékes vízről mindaddig, amíg a folyó felső folyásánál az értékek nem érik el a megengedett szintet. Múlt hétfőtől elkezdtük az ivóvizes tartályok kiosztását, a legtöbbet Dicsőszentmártonban, hiszen ott nagyobb számú a lakosság. Összesen 48 víztartályt helyeztünk ki a lakossági fogyasztás fedezésére, a víz a radnóti vízüzemből származik. A tartályokat folyamatosan újratöltik, naponta körülbelül 50 köbméter víz jut a vízosztó pontokra. A szebeni, kolozsvári és tordai vízművek segítséget nyújtottak, tartályokat biztosítottak, a szebeniek ivóvizet is szállítottak. Jelenleg helytállunk, megbirkózunk a feladattal. Hogy mi következik, és meddig tart a készenléti állapot, arra egyelőre nem adhatunk választ – mondta Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója. 

Buhăianu Cristian-Mihai, a katasztrófavédelmi felügyelőség ezredese elmondta, hogy a készenléti helyzet beállta után folyamatosan ivóvizet szolgáltattak a lakosságnak és az állatok itatására.

 Június 11-ig több mint 221 ezer liter ivóvizet osztottak ki az állami tartalékokból, 266.000 liter ivóvizet biztosított az Aquaserv, és 88 ezer liter víz jutott az állatok itatására.

Az állatok itathatók vezetékes vízzel

A prefektus tájékoztatást kért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól, a tájékoztatás szerint az állategészségügyi szabályozás nem határoz meg hivatalos határértéket a kloridtartalomra az állatok itatóvizében, de az irányadó maximális koncentrációkat ajánlják: 1000 mg/l szarvasmarhák, juhok, kecskék esetében; 600 mg/l sertések esetében; 300 mg/l baromfik esetében; 400 mg/l lovak esetében. Ezek szerint az érintett települések vízhálózatából itathatók az állatok. 

14 ponton ellenőrzik a víz minőségét

A vízminőségi paraméterek ellenőrzése a készenléti állapot teljes időtartama alatt naponta folytatódik. A Maros Vízügyi Igazgatóság jelenleg 14 mérőpontot üzemeltet, ahol naponta ellenőrzik a vízminőséget. Ugyanakkor egy Maros megyei cég három ponton is berendezéseket szerel fel, amelyek a víz sókoncentrációtól függő vezetőképességét ellenőrzik, az adatokat pedig összevetik a Maros Vízügyi Igazgatóság, illetve az Aquaserv Rt. által mért értékekkel. 

A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság továbbra is hetente rendszeresen mintát vesz a kutakból és a forrásokból.