*Fotó: Nagy Tibor
Erdélyi Mesterségek Ünnepe negyedszerre
A hét végén népi kincsek és kincsteremtők fogadják a marosvásárhelyi várba látogatókat. A szeptember 18–20. között negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Erdélyi Mesterségek Ünnepén az agyag és a kerámia kapja a főszerepet, emellett a száz éve született Kallós Zoltán emléke előtt is különleges programsorozattal tisztelegnek a szervezők. A háromnapos rendezvény kínálatát péntek délelőtt sajtótájékoztatón körvonalazták az illetékesek az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Sáros utcai székhelyén.
– Az Erdélyi Mesterségek Ünnepével egy régi vágyunk vált valóra. A mesterségek ünnepe nem erdélyi találmány, a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetsége ugyanis negyven éve szervezi a budai várban. Arra gondoltam, hogy mivel az erdélyi mesterségek legalább akkora súllyal bírnak, és sok esetben élő módon vannak jelen térségünkben, nekünk is meg kellene ezt a rendezvényt valósítani. Erre ideális helyszín a marosvásárhelyi vár, és mivel a városvezetés is mellénk állt, az elmúlt négy évben mindig megkaptuk ezekre a napokra a vár területét. Nemcsak magyar, hanem román és szász kézműves mesterségeket is szeretnénk bemutatni ezen a rendezvényen, ezért a kezdetektől partnerünk a nagyszebeni ASTRA Múzeum. Természetesen az Erdélyi Mesterségek Ünnepe nem csak a kézművességről szól, hiszen ott, ahol vásárt tartanak, a zene és a tánc is jelen van. A programban így több koncert, gyermekelőadás és bábelőadás is helyet kapott. Elsősorban a családokat várjuk a várba, kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy eltöltsenek velünk néhány tartalmas napot, a rendezvény alapkoncepciója ugyanis az, hogy ne csak egy vásárba jöjjenek el a látogatók, hanem közelről tapasztalják is meg annak a mesterségnek a csínját-bínját, amelynek a kiállított tárgyait akár meg is lehet vásárolni. Nagyon ritka mesterségek is megjelennek ebben a környezetben, ilyen például a taplászat, amiről magam is nemrég hallottam először – mondta Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke.
A tapasztalatcsere tere
Karla Roșca, az ASTRA Múzeum szakembere az általa képviselt intézmény és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány hároméves együttműködéséről szólt, ami célja Erdély és Románia kulturális örökségének népszerűsítése. A múzeum az idei központi témához igazodva kiváló fazekasmestereket hoz Marosvásárhelyre, akik a fazekasság és a kályhacsempe-készítés mesterségét mutatják be az érdeklődőknek – tette hozzá a szakember, majd hangsúlyozta:
– Örömmel látjuk azt az innovatív szemléletet, amely a vásárt interaktív fazekasműhelyekkel kapcsolja össze. Egy ilyen vásár nem pusztán értékesítési helyszín, hanem a párbeszéd, a tapasztalatcsere tere. A szakemberek feladata segíteni abban, hogy a fazekasközpontok hitelessége a külső változások ellenére is fennmaradjon. A hagyományos központok eltűnhetnek, de a fazekasmestereknek lehetőségük van visszanyúlni a hagyományos edénytípusokhoz, és kortárs formában, a régi technikákat megőrizve újragondolni azokat.
Karla Roșca néhány olyan kézműves nevét is megemlítette, akik jövő hét végén Marosvásárhelyen lesznek, köztük a 18–19. századi zilahi fazekasság hagyományát őrző Csibi Magdát és Csabát, valamint a csíkszeredai Dániel Sándort, akinek mesterségét a fia viszi majd tovább.
140 kézműves, 84 szakmai bemutató
Kolozsi Ildikó, az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetségének elnöke kiemelte:
– A kézművesfesztiválok igazi varázsát a hagyomány és az emberi alkotóerő találkozása adja, ám a rendezvényt az emeli ki a klasszikus vásárok sorából, hogy a szakmai programok szervesen színesítik és erősítik az Erdélyi Mesterségek Ünnepét. Az idei esztendő kiemelt témája az agyag, a szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések és kiállítások ezer szállal kötődnek ehhez az ősi mesterséghez.
A rendezvényre közel 140 alkotó érkezik legalább 15 különböző térségből: Maros megye több településéről, a Székelyföldről, a Barcaságból, Csángóföldről, a Mezőségről, a Szamos mentéről, a Partiumból, illetve Bihar megyéből és magyarországi műhelyekből, illetve közösségekből. Huszonöt erdélyi és csángóföldi kézműves civil tagszervezet, valamint két anyaországi partnerintézmény – a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium, valamint a győri Kovács Margit Iparművészeti Szakiskola – is csatlakozik a programokhoz, két magyarországi egyesület pedig a Népművészeti Egyesületek Szövetségének delegációjában vesz részt az ünnepen, amelyen a nemzetközi jelenlétet egy bolgár kézműves házaspár is erősíti. A látogatók közel harminc hagyományos mesterséggel találkozhatnak, a fazekasság és a kerámiaművesség mellett a szövés, a hímzés, a nemezelés, a bútorfestés, a gyöngyfűzés, a kosár- és gyékényfonás, a bőrművesség, a fafaragás, a tűzzománc-készítés az üvegfúvás és a ritka taplászat is képviseltetik. Nyolcvannégy kézműves munka közben enged betekintést mestersége kulisszatitkaiba.
A látogatók három nap alatt 56 programpontból válogathatnak. A rendezvény két különleges kiállítással tiszteleg a száz éve született Kallós Zoltán emléke előtt: a Kallós Zoltán-vándorkiállítással, valamint a néprajzkutató fotógyűjteményéből összeállított tárlattal. Emellett még további három kiállítás nyílik: a Kéz formálta, tűz égette – A népi kerámia hagyományai Erdélyben című tárlat, valamint a Bagossy Sándor munkából és a Marx József Fotóklub anyagából összeállított kiállítás.
Népi matatófal, gólyalábasok, körhinta
Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén a fiatal korosztály sem unatkozhat, népi matatófal, óriáskifestő és -társasjáték, kézműves foglalkozások, gólyalábasok és körhinta is vár a kicsikre. Szombaton és vasárnap összesen 27 kézműves-tevékenységbe lehet majd bekapcsolódni nyolc különböző időpontban, a foglalkozások egyszerre több műhelyben zajlanak.
A szakmai program hét előadásból és két kerekasztal-beszélgetésből tevődik össze, utóbbiak a kézműves alkotások zsűriztetésének kérdéseit és a fazekasoktatás lehetőségeit járják körbe. Emellett négy kötetbemutató is lesz: Péter Alpár és Várallyai Réka, Jókainé Gombosi Beatrix, Nagy Botond, valamint Kiss Gabriella munkáját ismerheti meg a nagyérdemű.
A zenei kínálatot hat koncert teszi maradandó élménnyé, többek között a Heveder zenekar, az Üsztürü és a Góbé lép fel. A rendezvény utolsó napján három díjat adnak át idős fazekasmestereknek. A programban egy különleges közösségi kezdeményezés is szerepel: Nagy Mari és Vidák István Népművészet Mestere díjas textilművészek közös nemezelésre hívják az érdeklődőket, akik között később kisorsolják az együtt készített munkát.
