Élménybeszámoló a tengerentúlról

Bolyaisok az Újvilágban

Izgalmakkal teli két hét után szerencsésen hazatért az Amerikai Egyesült Államokból a Bolyai Farkas Elméleti Líceum küldöttsége. A héten zajló Bolyai iskolák XXII. találkozójára készülve Hajdú Zoltán igazgató, illetve az iskola két diákja mesélt lapunknak a tengerentúli élményekről és tapasztalatokról. 

A negyvenhét diákból és négy tanárból álló küldöttség kalandos, több mint 12 órás utazást követően érkezett meg az Indiana állambeli Evansville-be, ahol Hajdú Zoltán elmondása szerint rendkívüli fogadtatásban volt részük. Az első három napot a Reitz Memorial középiskolában töltötték, ahol a diákok és tanárok is részt vettek a tanórákon. Az intézmény 650 férőhelyes dísztermében a helyiek mellett a bolyais diákok is bemutatták iskolájukat, továbbá ismertették Marosvásárhely és Erdély történelmét, illetve az itteni szokásokat és hagyományokat. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum tánccsoportjának néhány tagja is részt vett az utazáson, nyárádmenti táncokból álló bemutatójuk pedig akkora sikert aratott, hogy a zsúfolásig telt díszterem közönsége hosszú percekig felállva tapsolta őket. 

Hajdú Zoltán kiemelte, hogy bár vannak különbségek az oktatásban, mégsem ez okozta a legnagyobb meglepetést. 

– Azt tapasztaltam, hogy a fegyelem nálunk sokkal nagyobb, mint náluk. Egész más a kultúrájuk, de a fegyelem hiánya az ottani tanárokat nem is zavarja, megszokták, hiszen számukra ez a normális. Adminisztrációs szempontból az iskolának nagyon nagy autonómiája van már azzal kapcsolatban is, hogy mit tanítanak. Kreditrendszerük van, és van egy országosan elfogadott, kötelező tantárgyakból álló táblázat, de emellett a diákok megválaszthatják, hogy mit tanulnak, és kivel tanulják – nálunk ez nem így van. Ugyanakkor nagyon jó a csoportbontásuk. Annak ellenére, hogy a testvériskolát elméleti líceumhoz lehet hasonlítani, tanulni lehet például zongorázni, hegedülni vagy gitározni, és ha egy ilyen tantárgyra az iskolából akárcsak öt diák is jelentkezik, akkor azoknak megtartják az órát, külön fog szerepelni az órarendjükben. A tanárok és az iskola személyzetének alkalmazása teljes mértékben az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, akárcsak Európa más országaiban, csak nálunk van ez a nagyon központosított rendszer, hogy a tanárok és a személyzet alkalmazása a tanfelügyelőségen keresztül történik – mondta. 

A húsvétot a diákok a fogadó családokkal töltötték, így közvetlenül nyerhettek betekintést az ottani szokásokba. Hajdú Zoltán kiemelte, hogy az Egyesült Államokban a tojásvadászat és a húsvéti nyuszitól kapott ajándékok jellemzik a húsvétot, emellett pedig számos család – és diák is – ment templomba, az ünnepi ebéd pedig sehol nem maradt el. 

Az ott-tartózkodás második hetét a csapat az Evansville-i Egyetemen kezdte, részt vettek az ottani órákon, illetve bepillanthattak az egyetemi kórház és laboratórium működésébe. Hajdú Zoltán hangsúlyozta, hogy az itt töltött két nap gyakorlati szempontból fantasztikus élmény volt, hiszen a diákok ki is próbálhatták többek között azokat a gépeket, amikkel az orvostanhallgatók tanulnak. Ezt követően Indianapolisba utaztak, ahol Diego Morales, Indiana államtitkára, illetve Sidonia Nicolae Morales, Magyarország indianapolisi tiszteletbeli konzulja fogadta őket. A csapat megtekintette a város nevezetességeit, többek között az ikonikus Indianapolis Motor Speedwayt, majd a fővárosba, Washington D.C.-be repültek, hogy az egyik legfontosabb programponttal zárják le az utazást. Itt a Fehér Ház, a Lincoln-emlékmű és a Washington-emlékmű mellett hat olyan múzeumot látogattak meg, amelyek Amerika 250 éves történelmét és tevékenységét mutatják be. A Kongresszus épületét sikerült belülről is megnézni, ennek könyvtárában pedig magyar könyvtáros mutatta be többek között azokat a műveket, amik magyar nyelven íródtak, vagy Erdélyről szólnak. A fővárosi magyar nagykövetségen dr. Schmitt Pál Péter első beosztott beszélt a nagykövetség tevékenységéről, majd a diákok kérdéseket tettek fel az amerikai továbbtanulási lehetőségekről és a diplomáciai pályáról. 

Összegzésképpen Hajdú Zoltán úgy fogalmazott, az utazás történelmi pillanat volt az iskola számára, hiszen soha nem szerveztek még ekkora tanulmányi utat más kontinensre. 

– A diákjaink nagyon sok mindent láttak, tapasztaltak, nagyon sok kérdésük volt, és nagyon jól megállták a helyüket az iskolában és az egyetemen egyaránt. Sikeres projekt volt, diákoktól, tanároktól és szülőktől is maximálisan pozitív visszajelzések érkeztek – mondta. 

Hajdú Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a testvériskolai kapcsolat folytatódni fog. 

– Júniusban ellátogat hozzánk a Reitz Memorial középiskola igazgatója, illetve az Evansville-i Egyetem gazdasági karának dékánja. Az intézmények vezetőivel abban állapodtunk meg, hogy újabb szerződést fogunk aláírni, a jövőben pedig további utazásokat szervezünk, és reméljük, hogy ők is mihamarabb eljönnek hozzánk – mondta.

Az USA diákszemmel

Arról, hogy mit is jelent a diákok számára egy ekkora utazás, Kubánda Hanga Boróka, illetve Horváth-Szombathy Vilmos mesélt lapunknak. Mindenekelőtt hangsúlyozták: életre szóló élményekkel gazdagodtak. Horváth-Szombathy Vilmos a Toyota Indiana Experience Center látogatását emelte ki, ahol lenyűgözte őket az amerikai autógyártás technológiai fejlettsége. 

– Rendkívül jól össze van hangolva az emberek és a gépek tevékenysége. A filmekben inkább azt látjuk, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját, de én ott azt tapasztaltam, hogy ez a két fél olyan módon egészítette ki egymást, ami erdélyi fejjel korábban szinte elképzelhetetlen volt – mondta. 

Kubánda Hanga Boróka számára a magyar nagykövetség jelentette az igazi mérföldkövet. 

– Elképesztő élmény volt számomra az, hogy szemtől szembe beszélgethettünk a nagykövethelyettessel, és első kézből kaphattunk tanácsot tőle. Szerintem a legtöbbünkben ott tudatosult, hogy mit is jelent az, hogy mi marosvásárhelyi, erdélyi küldöttekként mehettünk el Amerikába. Vissza nem térő pillanatokat éltünk meg, amik teljesen megváltoztatják az életünket, orientálódásunkat és utunkat – mondta.

A diákok egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy ha a jövőben adódik újabb, hasonló lehetőség, mindenképp élni fognak vele.