Erdélyi alkotók az értékteremtők között

Felavatták a budapesti Nemzeti Színház mesélő díszfüggönyét

A budapesti Nemzeti Színházban december 14-én felavatták azt a világon egyedülálló új díszfüggönyt, amely a magyar kultúra, a nemzeti összetartozás jelképe az életfa motívummal és a Kárpát-medence 64 tájegységének hímzéseivel. A hozzávetőleg száz értékteremtő hímző áldozatos munkával – motívumonként több hónapnyi kézi hímzéssel – hozott létre egy olyan alkotást, egy valóságos mesélő függönyt, amely összeköti a magyar sorsot, és az örökséget hordozza a nagyszínpadon.

A 167 négyzetméteres, egyedi, monumentális alkotást Vidnyánszky Attila vezérigazgató felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész tervezte 2019-ben. A csaknem hét évig tartó alkotói folyamat eredményeként létrejött művet a Nemzeti Színház különleges, ünnepi alkalmak díszeként olyan események alkalmával használja, amikor a hagyomány és a színházi ünnep közösségi ereje találkozik. A motívumok stilizált életfák, amelyek törzsén honfoglalás kori ötvösminták, lombkoronáján pedig a Kárpát-medence 64 tájegységének hímzései láthatók a Felvidéktől Székelyföldig, illetve a Dunántúltól Délvidékig.

Az alkotáson – amely a magyar történelem, kultúra és a nemzeti egység jelképe, az idő és tér összefonódása, amely a magyar nemzet történetét szövetbe hímzett formában tárja a közönség elé –, több mint 100 hímző dolgozott, köztük három férfi is, összekötve a Kárpát-medence különböző pontjait. A nemzeti összetartozás napján, 2024. június 4-én mutatták be egyes részeit, avatására 2025. december 14-én került sor. Amint a bemutatón elhangzott, nem vasfüggöny, hanem „nemzeti függöny”, amely feltár, nem eltakar, és ünnepi alkalmakkor a színház dísze.

A díszfüggönyön Marosvásárhelyről három hímzőnő dolgozott: Ugron Adél három motívumot hímzett, Ávrám Éva és Simó Ünige egy-egy motívumot. Erdélyből kilenc hímzőnő öltései díszítik a nagyszínpadi függönyt gyergyói, széki, csíki, szilágysági, kalotaszegi stb. motívumokkal.

Ugron Adélt megkértük, ismertesse a díszfüggönyön végzett, rendkívül megerőltető és időigényes kézi hímzés folyamatát. Mint megtudtuk, a tűzbiztos díszfüggöny alapanyaga megrendelésre készült egy osztrák cégnél. A bársony anyagába fémszálakat szőttek, amely tűz esetén megakadályozza a lángok terjedését, ezért nagyon nehéz volt a hímzés folyamata. Volt olyan személy, aki megmérte a tű hosszát, és egy motívum befejeztével kiderült, hogy rövidebb lett a tű a fémszálas anyag okozta kopás miatt. Egyébként a mintákat is maguk kellett rányomtassák a 3x10 méteres textilsávokra, amelyeket utólag varrtak össze. 

„Egy-egy motívumon akár három hónapig is napi 8–10 órát dolgozott, és gyakran vizes borogatással kellett a feleségem kezén ejtett sérüléseket enyhíteni” – egészítette ki a mondottakat férje, Ugron Zoltán.

Mivel a munkafolyamat során szem előtt tartották a végtermék súlyát, folyamatosan mérték a készülő darabokat, és minden cérnaszálat vissza kellett küldeni, hogy kiszámolhassák a felfüggesztés teherbírását. A díszfüggöny súlya végül hozzávetőleg 500 kg lett. Érdekességként megemlítették, hogy a december 14-i ünnepségen minden hímző oklevelet kapott, amelybe egy-egy visszaküldött cérnaszálat is belehelyeztek emlékként.