Galambos–Józsa Folklórfesztivál

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület hagyományteremtő szándékkal megszervezi a Galambos–Józsa Folklórfesztivált, amelyre első alkalommal Mikházán kerül sor 2025. július 12-én. Az eseménynek a Csűrszínház ad otthont.

A fesztivál a népzene, néptánc, népdal és mesemondás területén tevékenykedő szólistákat és kisegyütteseket szólítja meg. A fesztiválon való részvételre felhívást teszünk közzé. Négy kategóriában várunk jelentkezőket, akiknek a fesztiválon fellépési lehetőséget biztosítunk: énekes szólisták és énekegyüttesek; hangszeres szólisták, zenekarok, hangszeregyüttesek; táncos szólisták (fiú), táncospárok (fiú-lány pár) és táncos kamaraegyüttesek; népmese. Az autentikus magyar népzene, néptánc, népdal és élőszavas népmesemondás bármely erdélyi vagy moldvai tájegység helyi hagyományaihoz kötődő produkciójával lehet jelentkezni, lakóhelyi előírás nélkül. A fesztiválra bárki jelentkezhet, alsó korhatár 16 év. A nevezések beküldési határideje: 2025. június 15. Az online elérhető jelentkezési űrlap elérhető itt: Jelentkezési felhívás a Galambos–Józsa Folklórfesztiválra – Erdélyi Hagyományok Háza. Az elbíráló zsűri a pályázati anyagok alapján dönti majd el, mely produkciókat hívja el a fesztivál színpadi megmérettetésére, a meghívásról pedig e-mailben értesíti a jelentkezőket legkésőbb 2025. július 1-ig. Kategóriánként legtöbb 6 jelentkező kerül kiválasztásra, aki felléphet a Galambos–Józsa Folklórfesztiválon. Igény szerint szakmai mentorálást is biztosítunk a helyszínen. A zsűri a legjobb produkciókat díjazza.

A Galambos–Józsa Folklórfesztivál névadói egyben kezdeményezői is. Galambos Tibor táncművész és felesége hozzájárulása jelentős szerepet játszik hagyományaink megőrzésében a népzene, néptánc, népdal és mesemondás területén. Galambos Tibor táncművész, koreográfus, közművelő, könyvtáros, dokumentumfilmes Budapesten született. A gimnázium mellett és érettségi után felsőfokú tanulmányait (néptánc, balett, koreográfia-tan, tánctörténet) a mai Táncművészeti Egyetemen, akkor Állami Balett Intézet táncművészeti iskolájában 1952-ben végezte el. Közben 1951-től hivatásos táncos volt a SZOT Művész Együttesben, a Honvéd Együttesben, a Budapest Táncegyüttesben és magántáncos, illetve tánckarvezető is. Közben elvégezte főiskolákon a könyvtár, népművelés, közművelődés szakokat, és egy évet tanult a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök karán. A táncos pályát befejezve, a könyvtárosság mellett koreográfus is volt a Vadrózsák, a miskolci Avas és az Erkel Ferenc néptáncegyütteseknél. De tanított a Duna Művészegyüttesnél, az Állami Népi Együttesnél és a Honvéd Együttesnél is. 1970-től 50 évig a Fészek Művészklub igazgató főtitkára volt, jelenleg a klub alapítványának ügyvezető elnöke. Kitüntetései, szakmai elismerései: az olaszországi Vercelliben világversenyen különdíjat nyert, a törökországi Bursában, Japánban, a szöuli olimpia kulturális versenyén is díjazták. 2001-től táncos dokumentumfilmesként is tevékenykedik, mára 28 dokumentumfilmet készített. Kitüntették a  Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével és tisztikeresztjével, Táncművészeti Életműdíjat és Pedagógus Életműdíjat is kapott. Közben a Táncművészeti Szövetség főtitkára volt 5 évig, később a felügyelőbizottságának elnöke, és jelenleg az elnökség tiszteletbeli tagja. Felesége, Józsa Julianna a Budapesti Műszaki Egyetem vezető építészmérnökeként dolgozott évtizedekig, és onnan vonult nyugdíjba.

Kovács Réka