Miután nagy nehezen megalakult az új kormány, máris megjelentek az újabb nehézségek. A PSD által az emberek orra előtt elhúzott mézesmadzag valóban csak madzagnak bizonyult, így máris kezdődnek a tüntetések és a tiltakozó megmozdulások. A kabinet jelenleg is a költségvetési kiigazításon dolgozik, ám egy második költségvetési módosításra is sort kell keríteni. Ezt november közepére tűzték ki, az Európai Bizottság hivatalos prognózisának, valamint az Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentéseinek közzététele utánra.
A bejelentést pénteken tette Sorin Grindeanu, a PSD vezetője, aki úgy véli, hogy az újabb kiigazításra az államháztartás valós helyzetének tisztázása miatt van szükség. Szerinte az első – a kormány által épp pénteken jóváhagyott – költségvetési módosítás célja csupán az, hogy az év végéig biztosítsa a szükséges forrásokat az állami kötelezettségek kifizetéséhez és az alapvető szolgáltatások fenntartásához. A szociáldemokrata politikus szerint a következő kiigazításnak már teljes képet kell adnia az állam pénzügyi kötelezettségeiről, mégpedig a pénzforgalmi hiány és az ESA-hiány összehasonlításával. Úgy véli, hogy mind a teljesített kifizetéseket, mind pedig az európai számvitelben már szereplő, de még fennálló számlákat és kötelezettségeket átláthatóan kell bemutatni.
A PSD elnöke kifejtette: a 2027-es költségvetés elkészítése előtt be kell mutatni az állam összes fennálló fizetési kötelezettségét. Felszínre kell hozni az összes kiegyenlítetlen számlát a betegszabadságoktól kezdve az áfa-visszatérítéseken és az energiaköltség-támogatásokon át egészen a beruházási munkákig. Így mindenki pontosan tudni fogja, honnan indulnak, és milyen alapokra épül majd fel a jövő évi költségvetés.
Köztudott, hogy egy párt számára a kormányzás a legfontosabb cél, hiszen ez biztosít minisztériumokat, döntéshozatali lehetőséget és teret a programja végrehajtásához. Emellett azonban az első naptól kezdve felelősséget is ró rá az olyan kérdésekért, amelyeket korábban évekig kritizált. A bizalmat nehéz megszerezni, de gyorsan el lehet veszíteni. A felelősségvállalás hangoztatása egy nehéz pillanatban hozhat ugyan kezdeti politikai előnyöket, ám ez az időszak korlátozott. Az emberek hamarosan elkezdik kérdezgetni, hogy mikor lépnek életbe az ígért intézkedések, miért késnek a kifizetések, és mi változik meg valójában az életükben. De mindenekelőtt azt, hogy mi a különbség Ilie Bolojan és Luca Niculescu között…
Egy olyan párt számára, amely korábban bírálta a megszorításokat, és üzeneteinek középpontjába a jövedelemvédelmet helyezte, kifejezetten nehéz lesz szembenézni a költségvetési valósággal. Sürgős kiadásokkal, korlátozott erőforrásokkal és ugyanazért a pénzért versengő kötelezettségvállalásokkal kell megküzdenie. Ha a kormány egy ígéretet úgy ismétel meg, hogy már tudja, nem lesz képes betartani, az súlyos hitelességi válsághoz vezet. Amikor az ilyen helyzetek felhalmozódnak, a közvélemény az egész kormányprogramot megkérdőjelezi. Az állampolgár számára a belső elszámoltatásnak vagy bűnbakkeresésnek kevés haszna van: ő egy egységes kormányt lát, és eredményeket vár.
Ilyen körülmények között a szélsőséges nacionalizmus is mindig felerősödik. Elég, ha csak az AUR-os politikus minap a Népújságban is ismertetett székelyföldi uszító körútját említjük. Ezt a tendenciát támasztja alá az Avangarde legfrissebb felmérése is, amely szerint, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a válaszadók 35%-a az AUR-ra, míg 26%-a a PSD-re szavazna. A PNL-t a megkérdezettek 15%-a, míg az USR-t 10%-uk részesítené előnyben.
Az új kormány prioritásait tekintve a válaszadók 30%-a véli úgy, hogy a fő szempontnak a bérek és nyugdíjak emelésének kellene lennie. 21%-uk a korrupció elleni küzdelmet, 19%-uk pedig a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését jelölte meg. További 15% tartja elsődlegesnek az állami kiadások lefaragását, beleértve az államapparátust és az intézményi rendszert is. Az infrastrukturális beruházásokat a válaszadók 7%-a, az egészségügyi rendszer finanszírozását pedig 4%-uk említette. Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéssel kellene csökkenteni a hiányt, a megkérdezettek 59%-a az állami kiadások mérséklését választotta, míg a vagyon és a vállalatok magasabb adóztatását 20% támogatja.
Eközben a szociáldemokraták újra napirendre tűzték Románia közigazgatási-területi reformját. Ez volt a központi témája az Alexandru Stoica fejlesztési miniszter és a Román Községek Szövetségének (ACoR) képviselői közötti első munkamegbeszélésnek. Az egyeztetések középpontjában a „START közigazgatási reform: önkéntes társulás és egyesülés” projekt állt, amellyel a hatóságok a helyi közigazgatások átszervezését szeretnék ösztönözni. A miniszter szerint a találkozón a programban megcélzott 429 település önkéntes társulását vagy egyesülését elősegítő megoldásokról tárgyaltak. A megbeszélés egyik fő következtetéseként kibővítik a központi szintű munkacsoportot az ACoR vezetőségének képviselőivel.
Romániának valóban szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a települések esetleges összevonásáról csak a részletek alapos elemzése után lehet érdemben állást foglalni. Az érintett közösségeket sem szabad kihagyni a döntésből, ezért helyi népszavazásokra is szükség van.
Kelemen Hunor Dániát hozta fel példaként, ahol a települések önkéntes összevonása egy több évtizedes folyamat volt. Mint mondta, a reformot nem a PSD, az RMDSZ vagy más pártok érdekében, hanem az emberek javára kell végrehajtani. Emlékeztetett arra is, hogy Románia részese legalább két olyan nemzetközi egyezménynek – a helyi önkormányzatok európai chartájának és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretegyezménynek –, amelyek a hasonló átszervezéseket helyi referendumhoz kötik, és előírják, hogy a reform nem változtathatja meg az etnikai arányokat.
Ez tehát jelenleg a romániai valóság.
