Kétszáz éves a havadtői templom

Létünk, magyarságunk őrzője és tükre is a havadtői templom (Fotó: Sármási-Bocskai János)

Múlt vasárnap a jelenlegi istenháza építésének 200. évfordulóját ünnepelte a havadtői református gyülekezet, de valójában az egész közösség létéért, múltjáért adtak hálát.

Külsőleg-belsőleg megújult, ünneplőbe öltözött templom várta a nem mindennapi évfordulóra érkező helyieket és vendégeket múlt vasárnap délben. Azért is volt különleges a gyülekezet számára a nap, mert a második évszázad ünneplésén körükben lehetett az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke is.

Az évfordulós alkalmon tartott istentiszteleten az ágendai szolgálatot nt. dr. Batizán Attila, a Küküllői Református Egyházmegye (KRE) esperese tartotta, míg az ünnepi igehirdetést ft. dr. Kolumbán Vilmos József püspök. Beszédében a főpásztor az itteni közösség ezeréves múltjára emlékeztetett, majd az efézusi levél alapján azt fejtegette, mi volt az az erő, amely megtartott minket itt több mint ezer éven át. Válasza szerint az emberi és egyházi közösség, illetve az, hogy ez Krisztusra mint alapra épült rá, és Isten döntése és cselekvése az, hogy ma is itt vagyunk. Ez a falu hálát adni gyűlt össze azért, hogy amit felépítettek, még áll, és élő gyülekezet tölti be e hajlékot – vonta le a következtetést a püspök.

Egy emberként akkor és azóta

Az ünneplő gyülekezetet egyházi és világi méltóságok is köszöntötték ez alkalomból. Ambrus Attila, az EREK főgondnoka újabb kétszáz évet kívánt a havadtőieknek, mert „aki visszatekint közössége elmúlt századaira, az a jövő reménységével teszi”, míg Veress Zsombor, a KRE főgondnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy kétszáz éve egy emberként álltak oda a helyiek a templomépítéshez, és ma is megvan kinek-kinek a felelőssége a templom, a gyülekezet és Isten országa iránt. 

Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint is élő gyülekezet lakja be e házat, tagjai ma is összekapaszkodnak, ha erre szükség van. Istenbe vetett hitünk tartott meg és tart meg ezután is – jegyezte meg a politikus. Varga József, Gyulakuta község polgármestere arra mutatott rá, hogy kétszáz éve a templom a biztos pont a havadtői ember számára, de ez az épület a közösség tükre is.

A település, a gyülekezet múltját és a kétszáz éves templom történetét a falu szülöttje, dr. Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa mutatta be. A reformációval az Erdőszentgyörgyhöz tartozó leánygyülekezet Vadasdhoz csatlakozott, s csak később tért vissza az anyagyülekezthez. Régi fatemploma a Cérnás-patak mellett állt (de nem tudni, hogy a mostani helyén-e). A mostani templom számára az építőanyagot 1823-ban kezdték beszerezni, a következő évben már álltak a falak, 1825-ben be is fedték, de a templombelsőt csak 1826-ban fejezték be. A templom harangtorony nélkül épült, azt csak 1844-ben kezdték el hozzáépíteni, 1847-ben pedig harangot szegődtek bele Segesvárról. 

Isten háza mindig oltalmat adott, kezdetben fizikai menedéket jelentett, őrizte az élet rendjét, hozzá kötődnek az emberi élet legfontosabb pillanatai. A szocializmus idején a kisebbségbe szorult magyarság számára az anyanyelv és identitás őrzője is volt, ma pedig a legsérülékenyebbet oltalmazza: az összetartozás érzését egy virtuálisan összekapcsolt, de valójában egyre inkább elmagányosodó világban. A hit itt nem csak imádság volt, hanem cselekvés, munkára indította, áldozatvállalásra késztette és közösséggé formálta Havadtő lakóit – vallotta szülőfalujáról a hazatérő tudós.

Ember és Isten javára

Az ünnepi alkalmat a gyermekek verses-énekes előadása, a presbitérium kórusának énekszolgálata tette színesebbé. Istentisztelet után a templom udvarán egy emlékkövet lepleztek le a két évszázad megjelölésére. 

Arra a kérdésre, hogy mit jelent ez a templom a havadtőieknek, Csíki Levente helyi lelkipásztor úgy vélekedett: olyan épület, amely összeköti az embereket egymással és Istennel, ahol hálát adhatnak Istennek. Az épített örökség megőrzése és továbbadása is lényeges számukra, és fontos, hogy van egy kétszáz éves templomuk, ahol Isten dicsőségét szolgálhatják az emberek javára.