Kilenc beruházást támogatnak

Leosztották a szolidaritási alap idei összegét

Az RMDSZ Maros megyei szervezete idén is döntött a szolidaritási alapból támogatott beruházásokról, amelyek két kiemelt területet szolgálnak: épített örökségünk és kulturális értékeink megőrzését, valamint a helyi életminőséget közvetlenül javító fejlesztések megvalósítását. Ezek a kezdeményezések jól mutatják a szolidaritási alap lényegét: olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek hosszú távon erősítik közösségeinket, és kézzelfogható eredményeket hoznak a mindennapokban. 

Az épített örökség és közösségi értékek megőrzése területén kiemelt helyet foglalnak el azok a beruházások, amelyek múltunk értékeit mentik át a jövő számára, és új közösségi tartalommal töltik meg azokat. Így a támogatások révén Radnóton a visszaigényelt református iskola épületében közösségi tér és kiszolgáló helyiségek kialakítása valósul meg, amely új lendületet ad a helyi közösségi életnek egy történelmi jelentőségű ingatlanban. Dózsa György községben a nagyteremi Bethlen-kastély megmaradt épületrészének állagmegóvása történik meg, hozzájárulva egy jelentős történelmi örökség megőrzéséhez, amely a közösségi identitás fontos része, és a jövőben kulturális és közösségi célokat is szolgálhat. Nyárádmagyarós községben a Bekecsen egy többfunkciós létesítmény épül, amely a közösségi rendezvényeknek és a Bekecsi Lovas Napoknak is méltó helyszínt biztosít majd. Marosvécsen báró Kemény János mellszobra járul hozzá a helyi és erdélyi kulturális örökség ápolásához, valamint a közösségi emlékezet erősítéséhez.

Fotók: Csibi Attila Zoltán közösségi oldala

A szolidaritási alap másik fontos iránya azokat a beruházásokat támogatja, amelyek közvetlenül javítják az emberek mindennapi életét. Ezekből több helyen megvalósulnak a mindennapi életminőséget javító beruházások is: Mezőcsáváson, Erdőcsinádon és Küküllőszéplakon utcák kerülnek felújításra, ezek könnyebbé teszik a közlekedést. Hasonlóképp megújul a Gyulakuta községhez tartozó Csöb felé vezető út, és Marossárpatakon is útkorszerűsítések történnek, biztonságosabb és élhetőbb környezetet teremtve. 

Az RMDSZ Maros megyei szervezete 2018-ban döntött a szolidaritási alap létrehozásáról, amellyel elsősorban a megyebeli települések életében jelentőséggel bíró, közösségformáló erejű, közérdekű beruházásokat támogatnak. A szolidaritási alapot az RMDSZ-es és az RMDSZ által támogatottt polgármesterek támogatják a megyei költségvetésből a településüknek visszaosztott keretösszeg egy bizonyos százalékával. Az utak fejlesztéséhez az RMDSZ-es parlamenti képviselet tagjai  is hozzájárultak, míg idén az RMDSZ kormányzati munkájának köszönhetően az erdőszentgyörgyi, szászrégeni, nyárádszeredai és szovátai egészségügyi intézmények is támogatást kapnak, ezen egészségügyi intézmények stabil működése garanciát jelent arra, hogy az emberek időben hozzáférjenek a szükséges ellátáshoz. A szolidaritási alapból és kormányzati forrásokból megvalósuló fejlesztések együttese bizonyítja: a közösségi összefogás és a felelős kormányzati munka kézzelfogható eredményeket hoz. Maros megye települései így nemcsak fejlődnek, hanem élhetőbbé és vonzóbbá is válnak – áll a megyei RMDSZ közleményében.

A fenti célok megvalósítására Radnótra 200, Nyárádmagyarósra 320, Dózsa Györgyre 260, Marosvécsre 82 ezer lej jut, míg az utak, utcák korszerűsítésére Mezőcsávás és Marossárpatak 900-900 ezer lejt, Erdőcsinád és Küküllőszéplak 800-800 ezer lejt, Gyulakuta (Csöb) egymillió lejt kap – tudtuk meg Csibi Attila Zoltán elnöktől. „Számomra ezek a beruházások nem számokról szólnak, hanem emberekről. Arról, hogy egy közösségnek legyen hol találkoznia, legyen mire büszkének lennie, és legyen biztonságosabb, élhetőbb környezete. Ez a szolidaritási alap lényege: együtt építkezünk – egymásért” – jegyezte meg közösségi oldalán a megyei RMDSZ elnöke.

Gyulakuta község polgármestere örül a megszavazott összegnek, bár ez nem lesz elég, csak két-három év alatt tudják előteremteni a teljes fedezetet. Nagyon nehéz helyzetben vannak az olyan kis települések, amelyeknek nagyon kevés a lakossága, nincsenek fontosabb intézményeik, nincs kijáratuk nemzetközi útra, mert nem tudnak pályázati támogatáshoz jutni. A község 2013 óta próbálja megoldani a csöbi út korszerűsítését, mindhiába próbálkoztak a CNI-nél, AFIR-nál, és az Anghel Saligny program sem bizonyult megoldásnak, mert azt nem stratégiai gondolkodás alapján tervezték meg – véli az elöljáró. „Ez is egy jó kezdeti lépés, mindenkinek hálásak vagyunk, mindenkinek köszönjük a megértést” – mondta a támogatás megszavazása kapcsán a polgármester.