Nem kavart akkora hullámokat a közéletben, mint a kormányalakítást célzó elnöki konzultációk, de jelentőségben felér ezekkel az a hír, hogy a legnagyobb hitelminősítő a napokban rendkívüli felülvizsgálatot tett közzé szép hazánk adóskockázati besorolásáról. Egyértelmű jelzésként, hogy a hitelezőknek elegük van a politikai játszmákból.
Ezeknek a hitelminősítőknek óriási szerepük van a világ gazdasági életében, mert gyakorlatilag az osztályzataikon múlik az, hogy egy adott ország milyen költségekkel tud hitelekhez jutni a nemzetközi piacokon. Három ilyen, világszinten mérvadónak számító társaság van, és ezek a japán vonatok pontosságát megszégyenítő menetrenddel közlik az ilyen felülvizsgálatokat, elemzéseket. Ha eltérnek ettől a mentrendtől, az azt jelenti, hogy valami rendkívüli történt, amire azonnal reagálni kell. És a legnagyobb hitelminősítő május 15-én, tíz nappal a kormány megbuktatása után adott ki egy rendkívüli felülvizsgálatot hazánkra vonatkozóan, amiben fehéren-feketén leírják, hogy a kormányválság és a belpolitikai csatározások komolyan veszélyeztetik az ország gazdasági stabilitását. Hab a tortán, hogy három nappal később egy másik hitelminősítő is közzétett egy pontosan ugyanilyen következtetéseket tartalmazó rendkívüli elemzést. Ez magyarul azt jelenti, hogy a nemzetközi hitelezőktől a hazai politikum kapott egy akkora pofont, aminek a padló adhatja a párját. Ha például ezek a szakik a legközelebbi menetrendszerinti felülvizsgálataikban lefokozzák az ország befektetési minősítését. Ezek a figyelmeztetések szépen vannak csomagolva, akár sikerként is el lehet adni őket a hazai közvéleménynek. Az ország már elég régóta a bóvli kategória határán, a befektetésre még alig, de ajánlott sáv alján van ezekben a hitelminősítésekben. A május 15-i felülvizsgálat láttán a pénzügyminisztérium zengett egy halk dicshimnuszt annak kapcsán, hogy még nem minősítették bóvlinak a hazát, de az ügyvivő szakminiszter az alkalomra kiadott nyilatkozatában azért beismerte, hogy nagyon kényes helyzetben vagyunk.
A politikai pártok szokás szerint kórusban hárították magukról másra a felelősséget. Eddig nem úgy tűnik, hogy vették volna az adást, miszerint a hitelezőknek elegük van a cirkuszból, felelős kormányzást várnak el a döntéshozóktól. Ha a politikusoknak nem jön meg gyorsan az eszük és a kormányzati felelősségtudatuk, az az ősszel nagyon fájhat az országnak és az adófizetőinek. Az idei állami költségvetésben például közel 60 milliárd lej van előirányozva az államadósság kamatainak – nem az adósság, csak a kamatok – törlesztésére. Tavaly ugyanez az összeg például 50 milliárd lej volt, tehát a semmire való pénzkidobásban olyan fejlődést mutatunk fel, hogy a világ a hasát fogja a röhögéstől, de ha például az ősszel a hitelminősítők bóvliba hajítják az ország adósságkockázati besorolását, akkor a kamatok optimista számítások szerint is 1-2 százalékkal nőnek, azonnal. Már ha adnak még hitelt, mert a bóvliországoknak rendes befektetők nem sietnek kölcsönadni. És ha elzárul a piaci hitelcsap, akkor nem nagyon marad más, mint egy valutaalapi mentőcsomag, amire még halványan emlékezhetnek azok, akiknek a múlt évtized elején megvágták az állami juttatásait egy ilyen sokkterápia keretében.
