2026. március 2., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Repes az ember szíve…

amikor megnyitja az ámítógépét: csupán néhány kattintás, és máris a mesék világában sétálhatunk. Fantáziadús cikkek állnak glédában, szikrázó ötletek gurulnak szerteszét, tizennyolc karátos tanácsok sorakoznak egymás alatt-mellett-fölött: príma játékasztal lehetne Jules Verne számára, kár, hogy nem érte meg. Hajdanában a Tolnai Világlapja című folyóirat sem szűkölködött a szenzációkban meg a hihetőség peremén billegő hírekben, de ami ma ömlik szembe a ’tartalomfogyasztóval’, az minden képzeletet fölülmúl. Érzékeny lelkűek és ijedősek ne is olvassák tovább a cikkemet, mert nem mindennapi hírek következnek. Nem kívánok riogatni, sem pánikot kelteni – csupáncsak az ámítógép képernyőjén sétáló információkból szemelgetek. 

Aszongya: „Egy csillagködben felfedezett jelenség mutatja meg, miként pusztul el a Föld.” Miután leírtam ezt a címet, vártam tíz másodpercet, hadd lám, miként reagál a képernyős masinériám, de összeomlás nélkül kibírta. Jó, akkor lépjünk tovább. Már Vörösmarty bátyó is óvott azoktól, akik a csillagokban keresték a gonoszságokat feledtető mákonyt, pedig az ő korában még nem is tudták, hogy amit a fejünk fölötti fekete kupolán látunk pislákolni, azok mögött már nincs ott a gyertya; eltűntek, mint a tavalyi felhők. Véleményem szerint nem az irgalmatlanul távoli égitestek, hanem a köztünk futkározó diktátorok, zakkant államelnökök és idegbajos generálisok jelentik az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyt.

A másik. „Egy egymillió éves koponya miatt talán újra lehet írni a modern emberiség történelmét.” Csak nem? Milyen szinten befolyásolta Hannibál, Napóleon vagy Hitler háborúit az a (feltételezett) tény, hogy az emberiség bölcsője nem Afrikában, hanem egyebütt ringatózott? Szerintük: „sokkal korábban kezdődhetett az emberiség történelme, és az is lehetséges, hogy a Homo sapiens faj nem Afrikából ered – írja a Guardian”. S mi van akkor, ha Gvárdián úr feltételezése csupán egy konyakos kávé hatására született meg? 

Egy légből kapott ’törvényszerűség’: „aki a kormányt bírálja, az nem szereti a hazáját”. Ezt már Hofi Géza is (örök érvényűen) tisztázta: „Őrnagy elvtárs szereti a feleségét? … de azért megmondja, ha elsózta a levest? … és továbbra is szereti… Na ugye…” Ezek után semmiféle ok-okozati összefüggést nem találok a kormánykritika és a hazaszeretet között. A hazaszeretet és rendszerbírálat amúgy is komplex kérdés. Amikor (1981-ben) Sz. Lali átúszta a Dunát, és három nap múlva Triesztből telefonált, akkor az emberek összesúgtak: „nem bírta a rendszert”. A felesége viszont ekként cáfolta Lali indítékát: „á, dehogy: az anyósát nem bírta”. 

Tanácsok is: zsákszámra. „A hét legjobb könyve Frida Kahloról, amit minden nőnek el kell olvasnia.” Hoppá, ez nem is tanács, hanem parancs. S ugyan bizony miért kellene? A hírforrás szerint: „Frida Kahlo élete minden nőnek inspirációként szolgálhat, nem véletlenül ő a mai napig az egyik leghíresebb feminista ikon.” Khm. Ő, akinek a nevét a nők 96%-a nem is hallotta? „Minden nő” nem is sejti, hogy egy könyvreklámot olvasott, én pedig arra keresem a választ: mi volt az oka annak (a remélt honoráriumon túl), hogy oly sok szerző könyökölt neki az írásnak: az első elvétett valamit, s a többi hat szerző mindegyike írt egy-egy kötetnyi helyesbítést?

Vezető helyen állnak az egészségügyi tanácsok. Rögvest idézek egyet, de előbb a magamét fűzöm ide, úgy megkedveltem ezt a műfajt. „Ha megvakartad a fejed, és szálka ment a körmöd alá, akkor ne orvoshoz menj, hanem asztaloshoz, ugyanis fafejű vagy!” 

„Egy friss kutatás szerint azok, akik rendszeresen szenvednek rémálmoktól, háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg 75 éves koruk előtt, mint azok, akik nyugodtabban alszanak.” Sajnálom a kutatócsoport tagjait, hogy annyi időt-pénzt-energiát feccöltek a halálokok megállapításába. Harminckét éve egy ennél konkrétabb infót közöltem a világ akkori népességével: „Emberek! Vigyázzatok! – A Life baktérium: állatra és emberre egyaránt veszélyes, heteroszexuális kapcsolat útján terjed, a hím ivarsejt és a petesejt egyesüléséből létrejött jóindulatú sejtburjánzást rövid idő alatt megtámadja, a napvilágra került magzat utolsó porcikáját is uralmába veszi. A Homo sapiens egyedeinél száznegyven éven belüli halált okoz! Földünkön sok milliárd fertőzött személy él, helyzetük reményteljes.” (Látó, 1994. júl.) A ’jobb megelőzni a bajt, mint gyógyítani’ tanács alapján bárki hozzájárulhat a halálesetek csökkentéséhez. Nota bene: a megelőzési módszer az emberiséggel egyidős, csak az emberek megfeledkeznek magukról, és állandóan szaporodnak. Pedig ’egy kis odafigyeléssel’ prímán le lehetne fékezni a folyamatot… 

A legkövérebb hírlapi kacsát a femcafe.hu lőtte (2025. márc. 25-én). „Ki nem találod, mi volt az egyiptomi piramisok valódi funkciója – ez a felfedezés mindent felülír. A legfrissebb radaros képalkotások alapján arra lehet következtetni, hogy a gízai piramisok alatt egy gigászi komplexum található, nagyjából 2000 méteres mélységben, és hozzávetőleg a hossza is ugyanekkora.” Két pasi a „Khafré-piramis alatt, a Synthetic Aperture Radar tomográfiás (?!) vizsgálata segítségével jutott a hallatlanul értékes, az egész kérdést új megvilágításba helyező felfedezésekre”. „Megfigyelték, hogy az építmények egyes részei képesek összegyűjteni az elektromágneses energiát.” – Megannyi műszaki képtelenség! Egy másik bácsi azt állapította meg, hogy „az ókori egyiptomiak olyan kifinomult technikákkal rendelkeztek, amelyek nyomait még ma sem sikerült fellelniük az archeológusoknak”. Erre a szédítő dumára a következő tromfot teszem: „Egy vizigót leszármazott meg egy kipcsak utód beszélget az Astoria előtt. »Ásatás volt a falunkban, s egy hosszú rézdrótot találtak, ami azt bizonyítja, hogy az őseink ismerték a távírót.« »Nálunk nem találtak semmit, ez azt jelenti, hogy az őseink már drót nélküli kapcsolatban voltak egymással.«”



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató