Tart a készenléti állapot
*Fotó: ISU
Vasárnap este ismét összeült a megyei katasztrófavédelmi bizottság, hogy megtárgyalják a parajdi bányakatasztrófa Maros megyei negatív hatásai további kezelésének és csökkentésének módját. Tagjai arról döntöttek, hogy támogatást kérnek az országos katasztrófavédelmi bizottságtól sürgős műszaki megoldások bevezetéséhez, a Kis-Küküllő magas sótartalma miatt érintett térségek ivóvízellátásának biztosítása érdekében. Jó hír, hogy Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben újraindult a háztartásivíz-szolgáltatás. A víz nem iható, emberi fogyasztásra alkalmatlan, de használható mosásra, tisztálkodásra, takarításra. Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat ismét felfüggeszti a vízszolgáltatást, valahányszor a víz sótartalma literenként meghaladja az 1500 mg-ot, és csak akkor indítja újra a szolgáltatást, ha a sókoncentráció ezen érték alá csökken. A lakosságnak fejenként napi 2 liter ivóvizet biztosítanak.
A Bözödi-tóból, illetve a Marosból látnák el a dicsőszentmártoni vízüzemet
A megyei katasztrófavédelmi bizottság továbbra is készenlétben van, és a vízminőségi paraméterek alakulásától függően – az illetékes hatóságokkal együttműködésben – valós időben hozza meg a szükséges intézkedéseket.
A bizottság vasárnap esti ülésén javaslatok hangzottak el olyan intézkedések megtételére, amelyek a Kis-Küküllő magas sótartalmával érintett térségek ivóvízellátásának biztosításához járulhatnak hozzá.
Az egyik ilyen intézkedés a fordított ozmózison alapuló berendezések beszerzése lenne. A félig áteresztő membránokon alapuló környezetbarát rendszerek képesek visszatartani a nyersvíz só- és szennyezőanyag-tartalmát, és így egészségi szempontból biztonságosan kezelhető víz nyerhető. Az intézkedés egy június 10-én kiadott műszaki indoklás alapján történik.
A bizottság két lehetséges alternatív nyersvízforrást jelölt meg a dicsőszentmártoni víztisztító állomás ellátására. Ehhez azonban vízvezetékek (adukciók) kiépítése szükséges. Az egyik lehetséges forrás a Bözödi-tó, ahonnan a küküllőszéplaki, a gyulakutai és dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat – illetve a továbbiakban beköthető településeket – lehetne ellátni. A másik forrás lehet a Maros (Maroscsapó térségéből), ahonnan szintén lehetséges lenne a dicsőszentmártoni víztisztító állomás ellátása, azonban ez a megoldás egy ülepítő medence kiépítésével lenne kivitelezhető, ahonnan a vizet a dicsői vízüzem tisztítójába vezetnék.
A Korond-patak vizének 80 százalékát sikerült elterelni
Szombaton Parajdon tartózkodott Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, hogy a helyszínen tájékozódjon az itt folyó beavatkozások menetéről, tekintettel arra, hogy az utóbbi napokban veszélyre utaló jelek mutatkoztak a régi bánya környékén. A helyzet a szakértők előrejelzései szerint alakul, a kráterek egyre nagyobbak, egyesek összeérnek már, és a bányafödém kiterjedt felületeken beomlott. Mély repedések jelentek meg a technológiai úton és a közeli erdőkben is. Ilyen feltételek között is minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a föld alatti struktúrákra gyakorolt nyomást, hogy meggátolják a víz beszivárgását a bányába, és a lakosság biztonságban legyen.
A katasztrófavédelmi felügyelőség négy nagy és két kis kapacitású szivattyút helyezett üzembe, ezek segítségével a Korond-patak hozamának 80 százalékát vezetik el a sóbánya területéről. Egy másik szivattyú a Korond-patak mellékágának vizét vezeti el.
– Ezekkel a beavatkozásokkal csökkentjük a bánya beomlásának veszélyét és a Korond-patak sószennyezettségét a bánya alatti szakaszon. Fontos a beszivárgások megakadályozása, a Korond-patak alternatív útvonalon (by-pass) történő elvezetése, amelyet a Salrom által szerződtetett építőcég végez. A bányafödém körül dolgozók biztonsága az érintett körzet stabilitásától függ. A területet eddig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szakértői felügyelték, a kamerás, drónos és LiDAR-szenzoros megfigyelés a Salrom hatáskörébe került át – fogalmazott a miniszter, aki kifejtette, hogy nemcsak a sóbánya helyzete foglalkoztatja, hanem annak a 40 ezer embernek a sorsa is, akik a nyersvíz magas sótartalma miatt nem juthatnak vezetékes vízhez.
A miniszter ellátogatott a dicsőszentmártoni vízüzemhez, majd Sorin Megheșan és a környező települések polgármesterei, valamint az Aquaserv és a vízügy vezetőinek és a katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnoka jelenlétében a katasztrófavédelmi bizottság ülésén vett részt.
A vasárnapi mérések szerint nőtt a sókoncentráció a Kis-Küküllő balázsfalvi, a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán. A Kis-Küküllő vizében literenként 1900 mg, a Nagy-Küküllőben 867, míg a Marosban 400 mg-ot mértek. Sem a Kis-, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas emberi fogyasztásra, sem állatok itatására.
Szováta továbbra is biztonságos, várja a turistákat
A helyi önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók egyértelmű üzenete: Szovátát és a környező üdülőövezeteket nem érinti a kialakult helyzet, a település továbbra is várja a látogatókat.
Minden turisztikai tevékenység – beleértve a Medve-tó látogatását, a gyógykezeléseket, a kirándulásokat, a szálláshelyek szolgáltatásait és a helyi vendéglátást – zavartalanul működik.
Bár a Kis-Küküllő folyásának alsóbb szakaszán fekvő egyes településeken készenléti állapot van érvényben, Szováta térségét nem érintik a vízminőségi problémák.
Szováta és környéke továbbra is biztonságosan látogatható – a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és együttműködnek a turisztikai szereplőkkel annak érdekében, hogy a térségben továbbra is biztosított legyen a zavartalan üdülés.
