Mikor jöhet a következő olcsó iPhone?
Kevesebb mint fél év telt el azóta, hogy az Apple bemutatta az új, olcsóbb kategóriás telefonját, az iPhone 16e-t, amit sokan az SE negyedik generációjaként tartanak számon. Azonban az eddigi eladási adatok nem olyan fényesek. Egyes piaci elemzők arról számoltak be, hogy ennek hátterében az állhat, hogy bár sok olyan felhasználó lehet, akinek alapvetően tetszik az iPhone 16e, mégsem vásárolja ezt meg, mert egy kicsit erősebb készülékre vágyik. Számukra talán jó választás lehet az utódmodell, amely kapcsán egyre több információ jelenik meg a világhálón.
Ezen pletykák többsége arról szól, hogy az Apple szakítani fog eddigi hagyományával, amely szerint évek teltek el két SE generáció között, ehelyett minden évben piacra fognak dobni egy új „e” variánst. Vagyis az olcsónak számító modellből is lesz minden évben egy új változat, csakúgy, mint a hagyományos iPhone-okból. A gondolat nem rossz, hiszen hozzávetőlegesen fél évvel a fő széria bemutatása után megérkezik az olcsóbb változat is, ami egy új ösztönző lehet a vásárlók számára.
Dél-koreai források számolnak be arról, hogy az almás vállalat nagyjából egy évvel az iPhone 16e piacra dobása után, vagyis jövő tél végén, tavasz elején készül előrukkolni a nagy valószínűséggel 17e nevű újdonsággal. A készülék kapcsán egyelőre – érthető módon – sok a bizonytalanság, az viszont valószínű, hogy az OLED technológiájú kijelző változatlanul 6,1 hüvelykes marad. Ahogy a jelenlegi modellbe a BOE, a Samsung Display és az LG Display szállít kijelzőket, úgy valószínűsíthető, hogy az utódba is ugyanezen három cég biztosítja majd a képernyőket, illetve az is borítékolható, hogy a BOE marad az elsődleges beszállító.
Nem mellesleg az Apple-nek az a terve, hogy a 17e bevezetéséig 20 millió 16e készüléket fog értékesíteni, ami így első olvasatra optimista becslésnek tűnik, mivel 2025-ös léptékkel valóban kicsit elmaradottnak számít a készülék. A méret és a kijelző még rendben is lenne, a hardver sem annyira régi, és mindenképpen jár azért a dicséret, hogy bekerült a telefonba a FaceID, vagyis az arcfelismerésen alapuló azonosítás. Viszont a 16e telefon hátlapján mindössze egy kamera van, ami nagyon kevésnek számít napjainkban. Igaz, hogy az Apple-szoftveres funkciók révén meglepően sokat ki tud hozni a kamerából, de az még mindig nem ugyanaz, mint ha egy szélesebb palettájú optika került volna a telefonba.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a jövőben érkező 17e, jelenleg a 16e indulóára Romániában 3200 lej körül alakul. Azonban az árazásba komolyan beleszólhatnak az amerikai vámok is!
Aki viszont nem egy olcsóbb iPhone-t szeretne, vagy nem akar jövő tavaszig várni, az már most készülhet, hiszen szeptemberben érkezik a 17-es modellcsalád, mármint a sima 17, a várhatóan 17 Air elnevezésű szupervékony telefon, valamint a nagyágyúnak számító 17 Pro és 17 Pro Max. Az eszközöket az Apple valószínűleg szeptember 8-a és 10-e között fogja bemutatni. A legtöbben erre a hétre várják az újdonságokat, viszont az biztos, hogy az almás vállalat nem szeptember 11-én fogja bemutatni a termékeket, a terrortámadás évfordulója miatt, illetve 12-e már péntek, amikor a vállalat semmilyen bejelentést nem szokott tenni. Általában kedden szokott modellbemutatót tartani az Apple, ami ebben az esetben szeptember 9-e lenne, tavaly pedig szintén pont szeptember 9-én mutatta be az új, jelenlegi csúcs-iPhone-okat; ami viszont egy évvel korábban hétfőre esett, ilyen értelemben lehet, hogy változik a hagyomány. Bárhogy is legyen, minden bizonnyal szeptember 10-ig kiderül, hogy mit fognak tudni a csúcs-iPhone-ok.
Komolyan veszi a dezinformáció elleni harcot a YouTube
A Google és ezáltal a YouTube is vállalta, hogy felveszi a harcot a félretájékoztatással szemben. Ezen vállalás értelmében pedig konkrét lépéseket is tettek, amelyek eredményeképpen az idei második negyedévben mintegy 11 ezer, jórészt kínai és orosz propagandát terjesztő YouTube-csatornát számoltak fel, tájékoztatott a Google.
A közleményből az is kiderül, hogy csak a pekingi kormányzathoz több mint 7700 YouTube-csatorna volt köthető.
A propagandakampányok angol és/vagy kínai nyelvű tartalmak voltak, amelyek Hszi Csin-ping kínai elnököt támogatták, vagy az Amerikai Egyesült Államok külügyeit kommentálták.
Oroszországhoz több mint 2000 csatorna volt köthető, amelyek szintén több nyelven kínáltak tartalmat, ezek Moszkvát éltették, és Ukrajnát, a NATO-t, illetve a Nyugatot kritizálták. A CNBC beszámolójában szerepel, hogy csak májusban 20 YouTube-csatornát, négy hirdetési fiókot és egy blogot távolítottak el, amelyek mind az orosz állami médiához voltak köthetők. Ezeket azzal vádolják, hogy neves konzervatív influenszereket fizettek a 2024-es amerikai elnökválasztás előtt.
A propagandafiókok kisöprése folyamatosan zajlik, a Google célja, hogy felszámolja a globális dezinformációs kampányokat, valamint a koordinált befolyásolási műveleteket. Továbbá nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a második negyedévben kisebb számban voltak olyan csatornák, amelyek Azerbajdzsánhoz, Iránhoz, Törökországhoz, Izraelhez, Ghánához és Romániához kapcsolódtak. Ezeket a csatornákat, illetve kampányokat szintén felszámolta a Google. Mivel Románia is megjelenik az érintett országok között, ez még egy bizonyíték arra, hogy megpróbálták egyesek befolyásolni az elnökválasztás végeredményét.
Ugyanakkor kiemelten érdekes az a tény, hogy nem hallani adatokat az Egyesült Államokról. Pontosabban ez nem is annyira érdekes, hiszen a Google-t is birtokló Alphabet Inc. vezetői büszkén pózoltak Donald Trump mellett az elnök beiktatásán, így fennáll annak a veszélye, hogy annyira nem veszik észre az amerikai elnökhöz köthető propagandát. Donald Trump amúgy is előszeretettel oszt meg olyan tartalmakat saját közösségi médiás oldalán, amelyek őt jó fényben tüntetik fel, míg ellenfeleit rosszban. Elég csak arra gondolni, hogy megosztott egy olyan, mesterséges intelligencia által generált videót, amelyben néhány FBI-ügynök letartóztatja Barack Obama volt amerikai elnököt, miközben éppen Trumppal beszélget az Ovális Irodában, a jelenlegi elnök pedig csak röhög a jeleneten. A tartalom annyira sértő volt, hogy a TikTok is törölte, de ez Trumpot nem zavarta.
Brutális számok a ChatGPT-től
Naponta mintegy 2,5 milliárd kérés érkezik be a Föld egyik legnépszerűbb chatbotjához, a ChatGPT-hez, évente pedig mintegy 1000 milliárdot küldenek a felhasználók, ez a szám pedig már a Google számára is egyre nagyobb fenyegetést jelent.
Abban persze semmi újdonság nincs, hogy a ChatGPT-t elképesztően sokan használják, már a megjelenésétől számítva lélegzetelállító sebességgel nőtt a felhasználók száma. Ugyan az évi 1000 milliárd kérés még mindig távol van a Google-n történő évi 5 trillió kereséstől, de a ChatGPT ezen eredménye mindenképpen figyelemreméltó, hiszen egy olyan vállalatról van szó, amelynek a legtöbb ember néhány éve nem is ismerte a nevét. Valószínű, hogy a jövőben egyre nagyobb fenyegetést fog jelenteni a Google számára is az OpenAI. Elég például csak arra gondolni, hogy tavaly decembertől idén márciusig 300 millióról 500 millióra nőtt a felhasználók száma. A számok emelkedéséhez pedig nagyban hozzájárulhat az is, hogy az OpenAI heteken belül előállhat saját böngészőjével is.
