Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-02-22 15:00:00
Újra szárnyra kapott a tavaly óta sok ember bankszámláját megcsapoló csalássorozat, amellyel a rendőrség és a Román Nemzeti Bank (BNR) nevében kezdeményeznek hamis telefonhívásokat. Ha az áldozat bankszámláján nincs, vagy csekély összeg van, a csalóknak akkor is sikerül eladósítani, lépésről lépésre hitelfelvételre késztetni az áldozatot, majd azonnal lenullázni a bankszámláját, amint azt egyik panaszosunkkal is tették. Ezért telefonon kapott utasításra senkinek se utaljanak pénzt, hanem azonnal szakítsák meg a beszélgetést.
Január 23-át sosem felejti el az a marosvásárhelyi áldozat, aki ezúttal nem az idősebb generáció tagja, ellenkezőleg, egy 26 éves fiatalember, aki a digitális világban jártas, feltételezhetőleg a médiában megjelent csalássorozatokról is hallott, ennek ellenére néhány óra alatt bábuként sikerült irányítaniuk őt a csalóknak. Mint mondta, azért meséli el történetét, hogy a kárán mások okuljanak, és ne dőljenek be a gyanúsan sürgető utasításoknak.
Február 18-án újra a marosvásárhelyi rendőrségen töltötte a délelőttöt, ahol újabb tíz áldozat várta, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék panaszukat, mivel hasonló módszerrel késztették hitelfelvételre őket, majd lenullázták a számlájukat. Furcsamód akkor sem vált gyanússá a forgatókönyv az átvert személyeknek, amikor a felvett hitelek összegét ki kellett venniük a bankból, majd a korrupcióellenes ügyészség nevében arra utasították őket, hogy egy másik helyszínen lévő bankautomata révén utalják egy általuk megadott bankszámlára a pénzt.
Mint mesélte az áldozat, az egész egy telefonhívással kezdődött, a mobiltelefonszám nem adott okot gyanakvásra, ezért is válaszolt. A rendőrtisztként hivatalosan bemutatkozó egyén azt állította, hogy egy bűnbanda az ő nevében, hamis személyazonosságival egy másik megyében banki hitelt próbált felvenni, ezért azonnal szükség van az együttműködésére annak érdekében, hogy elkapják a bűnbandát. Ha nem tesz eleget a felszólításnak, bűnügyi dossziét állítanak ki a nevére, és a nyomozás akadályoztatása miatt akár letartóztatásra is számíthat, ezért erről az akcióról senkinek se szóljon. Közben egy alkalmazást is le kellett töltenie annak érdekében, hogy biztonságosabban kommunikáljanak, amit meg is tett. Ezt követte egy másik telefonhívás, akkor a DIICOT (korrupcióellenes ügyészség) tisztjeként mutatkozott be egy bandatag, de a BNR alkalmazottjának szerepét is lejátszották telefonon, aki megerősítette a kitalált csalási kísérletet. Mindvégig hangsúlyozták, hogy az ügyről senkit se tájékoztasson. A pszichológiai nyomás hatása alatt a Fejlesztési Bankba (BRD) irányították, ahol volt ugyan bankszámlája, de jelentéktelen összeg volt rajta, mint mesélte, jó ideje nem is használta azt a bankszámlát. Ezért arra utasították, hogy vegyen fel hitelt, nem is keveset, 35 ezer lejt, majd a következő lépésben vegye ki az összeget, nullázza le a számláját. Egy alkalmazáson keresztül taxit küldtek hozzá, amely a Shopping City nagyáruházhoz vitte, hogy a pénzét átmentse egy „biztonságos” számlára, mindeközben azt a célt hangsúlyozták, hogy ezáltal kelepcébe csalják a képzeletbeli csalókat. A következő utasítás szerint az áruházban felállított automatából ötezer lejenként kellett átutalnia a 35 ezer lejt a megadott biztonságos számlára, ezáltal azonban a magukat nyomozóhatóságnak kiadó bűnbanda bankszámláját gazdagította. Az átutalással egyidejűleg bottal ütheti a nem csekély összeg nyomát, és alaposan eladósította magát az áldozat, mivel a havi kamatokkal számolva ötvenezer lejre mehet fel az a kölcsön, amit sosem vett volna fel, és amit sosem költhet magára vagy szeretteire. Szomorú, hogy egyre többen válnak a csalók áldozataivá, akiknek a módszere egyre változatosabb, és a mesterséges intelligencia segítségével bárkinek a hangját lemásolva, telefonszámokat klónozva hitelesnek tűnik a határozott utasítás. A szomorú és bosszantó esetét elmesélő fiatalember mindössze három óra alatt – 10 és 13 óra között – lebonyolította a bűnbanda által kitervelt akciót, akik ily módon hatalmas összegeket tudnak a végtelen leleményességük folytán megszerezni úgy, hogy semmit sem bíznak a véletlenre. A rendőrség, kiberbiztonsági szakemberek, bankok által közzétett közlemények, felhívások a jelek szerint érvényüket vesztik, amint a rendőrség vagy titkosrendőrség magas rangú beosztottjaként mutatkozik be valaki, és törvénycikkelyeket idézve határozott utasításokkal látja el a kiszemelt áldozatokat.
Fiktív hitelek és biztonsági bankszámla jelszóval hamis telefonhívásokkal vadásznak áldozataikra a csalók. Ezért nem lehet eleget ismételni, hogy senkinek se utaljanak pénzt, ha ismeretlenek erre kérik. A Maros megyei rendőrség is figyelmezteti a polgárokat az egyre gyakrabban előforduló csalássorozatra, amelynek során ismeretlen személyek telefonon felveszik a kapcsolatot az áldozatokkal, és bankok, a rendőrség vagy akár a Román Nemzeti Bank képviselőinek adják ki magukat.
A számlák védelmének vagy állítólagos csalások kivizsgálásának ürügyével a tettesek megpróbálják rávenni a felhívott személyeket, hogy nagy összegeket utaljanak át az általuk ellenőrzött számlákra.
Ezekben az esetekben az áldozatok arról kapnak értesítést, hogy a beleegyezésük nélkül a nevükben hitelt vettek fel, gyanús bankszámlát nyitottak, vagy hogy személyes adataik veszélybe kerültek. Más esetekben azt állítják, hogy bűnügybe keveredtek, vagy hogy sürgősen biztosítaniuk kell megtakarításaikat, hogy elkerüljék a közvetlen veszteséget. Hogy hitelesnek tűnjenek, a tettesek szakszerű nyelvezetet használnak, gyakran hivatkoznak közintézmények vagy bankok alkalmazottainak valódi nevére, amelyeket engedély nélkül használnak, és akár hamis személyi igazolványok vagy dokumentumok másolatait is elküldhetik.
Bizonyos helyzetekben egy „spoofing” nevű technikát alkalmaznak, amelynek során a telefonon megjelenő szám úgy tűnik, hogy egy hivatalos intézményhez tartozik, bár a látszólag legitim telefonszám megjelenítése nem garantálja a hívás hitelességét. Gyakran, a pszichológiai nyomás fokozása érdekében, az elkövetők azt állítják, hogy a bank alkalmazottai is részt vesznek az állítólagos csalásban, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a hívott személy ne ellenőrizze az információkat más csatornákon keresztül, hanem azonnal cselekedjen. A beszélgetés gyakran üzenetküldő alkalmazásokra kerül át, ahol az áldozatok részletes utasításokat kapnak arról, hogyan utaljanak át pénzt úgynevezett „biztonságos számlákra”, így elveszítve az irányítást a pénzeszközeik felett. A rendőrség emlékezteti a lakosságot, hogy egyetlen bank, rendőrség, kiváltképp a Román Nemzeti Bank soha nem kér telefonon keresztül SMS-kódokat, jelszavakat, PIN-kódokat, kártyaadatokat vagy pénzátutalásokat „biztonságos számlára”. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ezeket az információkat megosszuk családtagjainkkal, barátainkkal és a közösségben élő ki-
szolgáltatott emberekkel. A pontos és időszerű információk jelentős károkat előzhetnek meg. Ha bárki ilyen jellegű bűncselekmény áldozata lett, vagy csalási kísérletet gyanít, azonnal értesítse bankját, és vegye fel a kapcsolatot a legközelebbi rendőrkapitánysággal! – tájékoztat a Maros megyei Rendőrfelügyelőség.