A Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztálya szeptember 25. és 28. között rendezi meg a Mineralia kőzettani kiállítást. Az idei téma: a kristályok, a féldrágakövek és az ékszerek. A kiállítás a borostyánt helyezi előtérbe, a kihalt tűlevelűek fosszilizálódott gyantáját, amely több tízmillió évvel ezelőtt keletkezett. Extrém éghajlati körülmények és geológiai nyomás hatására a gyanta látványos „drágakővé” alakult, amelynek színe az aranysárgától a világos narancssárgán át a sötétbarnáig terjed.
A borostyán nemcsak dekorációs anyag, hanem az emberi történelem és kultúra része is. Nagyon könnyű, a sós vízen lebeg, ezért az ókori népek „tengeri kő”-nek nevezték. A borostyánt a vikingek az arannyal egyenértékű fizetési eszközként használták. A görögök fedezték fel, hogy dörzsölésekor statikus elektromosság keletkezik, és ezért „elektron”-nak nevezték el. A rómaiak gyógyító és mágikus hatással ruházták fel, szertartásokon használták. A középkorban a borostyánkereskedelmet szigorúan szabályozta a Német Lovagrend; a 18. században lengyel kézművesek díszítették fel a híres szentpétervári Borostyánszobát, a korszak művészi kifinomultságának és gazdagságának jelképét.
A borostyán fő forrása továbbra is a Balti-tenger partvidéke, de Indonéziában és a Dominikai Köztársaságban is előfordul. Abszolút ritkaságnak számít Colți (Buzău megye) borostyánja, amely intenzív vöröses színű, és rumanit néven ismert. A borostyánt igazán lenyűgözővé az teszi, hogy több millió éves rejtélyeket tartogat: rovarokat, növényeket, az őskori élet tökéletesen megőrzött maradványait.
A Mineralia kiállításon a látogatók kristályokat és ásványokat, valamint borostyánból és más féldrágakövekből készült ékszereket láthatnak, ugyanakkor olyan geológiai és történelmi ismeretekkel gazdagodhatnak, amelyek életre keltik az „idő köveit”. A tárlat alkalom a felfedezésre és az elmélkedésre. A kiállítás szeptember 25–28. között naponta 9-től 18 óráig látogatható.
