A természet kalendáriuma (DCLXXXVIII.)

*Mintha kispriccelt volna a festék, oly sokszínű lett ez a sok őszi levél

Szeptember 26. Kozmáról és Damjánról, a korai egyház két vértanú szentjéről alig tudunk egyebet, minthogy a szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt Kr. u. 303-ban. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ünnepüket, szeptember 27-ét a VII. századtól tartják. E nap az első római templomuk fölszentelésének napjával egyezett. 1969-ben Róma egy nappal korábbra tette névnapjukat. Különösen a keleti egyház tartja nagyra őket, egy időben Nyugaton is népszerűségnek örvendtek. Ebben nem kis része volt annak, hogy Cosimo Medici idején mint a Medici család házi szentjeit, a reneszánsz Firenze művészei számtalanszor megörökítették.

Szeptember 28., a hónap utolsó vasárnapja, a fehér kendő napja. Keti Dolidze grúz filmrendezőnő 1993 szeptemberében, a grúz–abház konfliktus idején felhívással fordult a grúziai nőkhöz, hogy a maguk eszközeivel vegyék fel a küzdelmet a háborúval. Grúziában az volt a szokás, hogy a férfiak harcának befejeztekor a nők a küzdőtérre dobták fehér kendőjüket. 1993. szeptember 24-én grúziai nők ezrei vonultak ki Tbiliszi főterére fehér kendővel.

Nem a zablák, nem a csengések,

hanem a kosáron a fül;

nem az ostromok, a bekerítések;

hanem a korall-sor a nyak körül,

meg a tűzhely körüli székek;

nem a viharok, a mének, a diadalzengések,

hanem a szitaszél-veregetések,

ha a liszt megtömörül,

hanem a néma kitekintések

a téli ablak függönye mögül;

nem a havasok, a jeges meredélyek,

hanem a kézimunkázó vetések,

a vasárnap is orsópörgetők,

hanem a csecsemő lebegtetések,

hanem a csermelyek, a csevegők,

nem a vezényszó: Rohamra! s Imához!

Hanem a megforditott vánkos.

Ilyés Gyula Ditirambus a nőkhöz című versrészletéhez nem kell külön magyarázatot fűzni…

Szent Mihálykor keleti szél,

Igen kemény telet ígér.

A szüret időpontja a XVII-XIX. században valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Erdélyben Terézia (október 15.) napján tartották. A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társas munka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a XIX. század közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robot volt. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, s a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeznek. A XVI-XVII. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódtak: szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása; végzéstánc.

Szeptember 29-én született, 1901-ben Enrico Fermi, a XX. század egyik legjelentősebb fizikusa. A pisai egyetemen doktorált, majd tanulmányutat tett Göttingenben és Leidenben. 1927-től 1938-ig a római La Sapienza Egyetemen az elméleti fizika professzora volt. Kidolgozta az elemi részek egy csoportjára érvényes, ma Fermi-statisztikának nevezett törvényeket. A neutronokkal való bombázás hatására keletkező mesterséges radioaktív elemek létezésének kimutatásáért, valamint a lassú neutronok által keltett magreakciók felfedezéséért 1938-ban Nobel-díjjal tüntették ki. A díj átvétele után nem tért vissza Stockholmból Olaszországba, hanem az Egyesült Államokba távozott. Az ő és Szilárd Leó kutatásai jelezték a láncreakció megvalósításának lehetőségét. 1940-42 között a chicagói egyetemen az első atomreaktor építését vezette. 1954-ig, haláláig a chicagói egyetem professzora volt. Itt a kozmikus sugárzás eredetének és az erős kölcsönhatásoknak a vizsgálatával foglalkozott. Róla nevezték el az elemi részecskék egyik családját fermionnak, a mesterségesen előállított, 100. rendszámú kémiai elemet fermiumnak.

Hűvösebbé vált az idő, tudja ezt a régi paraszti regula is:

Szent Mihály öltöztet,

Szent György vetkőztet.

Nem csak a szüret kezdődik szeptember végén, de a kerti faültetés kezdete is ekkorra esik.

Ragyogj, ragyogj még, őszi napsugár,

Melengesd testét az elaggott földnek!

Szánd meg szegényt, óh nézzed, mily kopár,

Talán nem is zöldül ki soha többet.

Ragyogj, ragyogj még, óh, tekints le rám,

A jó öreg gyümölcsfa ültetőre,

Ki ősszel is nemhogy pihenne, lám,

Munkál serényen, gondol a jövőre.

Ragyogj, ragyogj még nyájas-szelíden,

A zord szelet kergesd a messzeségnek,

Hadd ültetek fát szépen, rendiben,

Óh, nem magamnak, az új nemzedéknek!

Ragyogj, ragyogj még s azzal ne törődj,

Munkám örömét, hogy aligha látom…

Jól tudják ezt a vén faültetők,

Óh, jól tudom ezt én is, nap barátom!

Óh, jól tudom, hogy más szedi le majd

Édes gyümölcsét mind ez ifjú fáknak,

Örömet, hasznot nékem egy se hajt,

Fáradt testemnek sosem adnak árnyat!

Mindegy! Te csak ragyogj, segélj nekem,

A zord szelet kergesd a messzeségnek.

Mi hasznom benne? én nem kérdezem,

Csak ültetek a jövő nemzedéknek!

Szeptember 30-án, a magyar népmese napján emlékezem a névadó Benedek Elek születésnapjára versével, az Öreg faültető énekével: 166 évvel ezelőtt, 1859-ben született e napon.

Szeptember 30-án, 1899-ben látta meg a napvilágot Móra Károly csillagász is. Kövesligethy Radó tanítványa a budapesti tudományegyetemen, ahol 1932-ben avatták a csillagászat, a fizika és matematika doktorává. Pályája kezdetén földrengéstannal is foglalkozott. A budapesti egyetemen 1924-től a kozmográfiai tanszéken lett tanársegéd, 1931–32 között a lipcsei csillagvizsgálóban, a következő évek során Hamburgban és Heidelbergben dolgozott. 1933-ban az Asztrofizikai Obszervatóriumhoz került, és Tass Antal igazgató nyugalomba vonulása után, 1935-ben őt bízták meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló vezetésével. Főleg változó csillagokkal, a csillaghalmazok csillagainak mozgásával és kisbolygók vizsgálatával foglalkozott. Kezdeményezte a budapesti csillagvizsgálóban a gömbhalmazok változófényű csillagainak fényképezését. Több fejezetet írt a Természettudományi Társulat kiadásában megjelent, legendás hírű A csillagos ég című kiadványban.

Fogynak a nappalok, nyúlnak az esték,

teli pöndörödő levelekkel a fák,

mintha kispriccelt volna a festék,

oly sokszínű lett ez az őszi világ.

És mintha a bőrön ecset kaparászna,

arcunk kipirul, belekékül a szánk,

egy piktor az ősz, és nincs neki vászna,

szineket ken ezért maszatolva miránk.

Varró Dániel Október című versét hívom segítségül, hogy átlendüljünk a két hónap választóvonalán.

Októberben durvul a nyúl szőre,

siess fáért az erdőre.

Vágjunk is neki e – szintén a természet hű megfigyeléséből származó – mondással.

Hónapunk neve a latin October, a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó az ógörögből eredt, ahol az octo/ogkosz tőre megy vissza: ez pedig halott kampót jelent – a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos.

Október 1. Az ENSZ 1991. évi közgyűlése nyilvánította e napot az idősek világnapjává. Napjainkban kb. másfél milliárd hatvan év feletti személy él a világon.

2004-ben e napot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fájdalomcsillapítás világnapjává tette. Hiszen az emberhez méltó élethez biztosítani kell a fájdalom csillapítását (is).

Október elsején, 1899-ben adták át a budapesti Földtani Intézet épületét. Az intézmény gyűjteményének gyarapodásával öt alkalommal is költözött, többek között a Nemzeti Múzeumba, a felügyeleti minisztériumába vagy éppen egy bérelt lakásba. Negyedszázados hányattatás után Böckh János szervezőmunkájának és Semsey Andor nagyvonalú adományának köszönhetően – 100 000 koronás hozzájárulás – döntés született egy új, kifejezetten az intézet igényeinek megfelelő épület létrehozásáról. A Stefánia úton Lechner Ödön tervei alapján épült fel a magyar szecesszió kiemelkedő alkotása. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb jelzi az épületet elfoglaló intézmény feladatát. Zsolnay Vilmos mázas tetőcserepei fedik az épületet, a homlokzatdíszek szintén kerámiából készültek, és részben népi, részben földtani motívumokat hordoznak. A belső terek kialakítása is nagyon igényes, az ablakok és ajtók faragását sujtásos ornamentika díszíti, a szélfogó és a nyílászárók maratott üvegfelületeit szintén magyaros motívumokkal látták el.

Október 2., Mahatma Gandhi születésnapja az erőszakmentesség világnapja az ENSZ 2007. évi közgyűlésének határozata értelmében.

Ma csak azért írok kédnek, hogy bizonyos alkalmatosság vagyon, és eztet ha elmulatnám, tudom, hogy megpirongatnának, és bosszút állanának, mert az asszonyok bosszúállók (…)Hogy pediglen a kéd rettenetes haragját elkerüljem, inkább írok. De mit?

(…) Itt most szűrnek, azért beszéljünk a szüretről, és mondja meg kéd nekem annak az okát, hogy mitől vagyon a’, hogy a szüret csaknem mindenütt egy tájban vagyon. Az aratásban nagy különbözések vannak, hol elébb, hol későbben aratnak. Voltam olyan tartományban, ahol a búzát májusban aratják, de a szüretet csak akkor kezdik, mint nálunk. Erre sokan azt felelik, hogy a régi római császárok megparancsolták volt, hogy az egész birodalomban a szüret egy időben légyen. Aztot megengedem, hogy a parancsolat megvolt, de a nap függött-é a parancsolattól. Azt nem gondolom. Ebben az országban a’ bizonyos, hogy nagyobb melegek vannak, mint Erdélyben, mégis a szüret itt csaknem azon a napon kezdődik, mint ott. Lehet-é tehát azt mondani, hogy a napnak meg volt parancsolva, hogy a szőllőt mindenütt egy időben érelje meg. Azt nem lehet mondani, hanem azt mondhatni, hogy a természet parancsolatjából vagyon a szüret csaknem mindenütt egyaránt. (…) Amég pedig erre a kérdésemre megfeleljen kéd, addig azt adom kédnek tudtára, hogy Bercsényi úr igen-igen készül a másvilágra. Mindazonáltal akit az Isten meg akar gyógyítani halálos betegségiből, csak egy száraz figével is meggyógyíthatja. Most ez elég, másszor többet. Csak az egészségre vigyázzunk, édes néném, mely régen nem kérdettem, ha szeret-é kéd, mert azt el nem kell felejteni.

Kitaláltad, kedves Olvasóm, Mikes Kelemen Törökországi leveleiből vettem e sorokat, a Rodostó, 4. octobris 1725. keltezésűből.

Mellékelem ide a Kassai rodostói emlékházba berendezett írószobája részletét.

Háromszáz év, s lám, II. Rákóczi Ferenc fejedelem íródeákja majd 36 évre rá térhetett haza égi Erdélyországába, éppen 1761. október második napján.

Csak az egészségre vigyázzunk, édes néném, mely régen nem kérdettem, ha szeret-é kéd, mert azt el nem kell felejteni.

Mikes 65. levelének búcsúsorával maradok én is kiváló tisztelettel. 

Kelt 2025-ben, Szent Kozma és Damján napján