Az alkotmánybíróság döntésén múlik
*Fotó: Nagy Tibor (archív)
A romániai nyugdíjasok, így a Maros megyeiek is abban reménykednek, hogy az alkotmánybíróság kihirdeti a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás levonásának alkotmányellenes jellegét, ezért a tavaly augusztus óta befizetett összegek visszaigénylése miatt nyújtanak be kérvényeket a bíróságokhoz, illetve a nyugdíjpénztárakhoz.
A Maros Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a médiában terjedő hírek nyomán egyes nyugdíjasok keresetet nyújtanak be a bíróságokra annak érdekében, hogy visszakapják a tavaly augusztustól levont pénzösszegeket, azonban egyelőre nincs olyan jogszabály, amely mentesítené őket az egészségbiztosítási járulék fizetése alól. A Maros Megyei Nyugdíjpénztár vezetője, Stelian Stoica megkeresésünkre elmondta, hogy a belföldön élő Maros megyei nyugdíjasoktól egyelőre elenyésző mind az intézményhez beérkezett visszatérítési kérelmek száma, mind pedig a bíróságra leadott keresetek száma.
A Romániában élő nyugdíjasok esetében a 2025. évi 141-es számú törvény írja elő a 10%-os egészségbiztosítási járulék levonását. A 3.000 lejnél magasabb nyugdíjak esetében a 3.000 lejt meghaladó összeg után tavaly bevezették a 10%-os egészségbiztosítási hozzájárulás levonását, ezt követően pedig 10%-os jövedelemadót is levonnak, amelyet a 3.000 lejes adómentes küszöb és a CASS levonása után fennmaradó összegre alkalmaznak. A 3.000 lej alatti nyugdíjak mentesülnek a személyi jövedelemadó és az egészségbiztosítási hozzájárulás megfizetése alól.
A nyugdíjpénztár igazgatója tájékoztatott, hogy a külföldi lakhellyel rendelkező nyugdíjasok már az idei év elejétől nyújtottak be visszatérítési kérelmeket, mivel az adott ország egészségbiztosítási rendszerét veszik igénybe. A 2026 áprilisában kiadott 64-es számú rendelet alapján az egészségbiztosítási hozzájárulás visszatérítése kizárólag a külföldi lakhellyel rendelkező személyek számára történik. Maros megyében május óta visszatérítik a tavaly óta levont egészségbiztosítási járulékot. Az intézmény vezetője szerint csekély annak az esélye, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a hozzájárulás fizetését, és visszatérítsék a tavaly óta levont összegeket az infláció mértékével, esetleg büntetőkamattal is terhelve. A bíróságon a nyugdíjasok a jogszabályt támadják meg, azt kérik, hogy állapítsák meg annak alkotmányellenes jellegét. Csak abban az esetben lehetne visszatéríteni a levont hozzájárulások összegét, ha a szóban forgó jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánítanák. Ha az alkotmányossági kifogásnak az alkotmánybíróság helyt ad, akkor jogosultak lesznek a pénz visszatérítésére, ellenkező esetben nem. Mindez azt követően történt, hogy a médiában megjelentek olyan információk, miszerint az alkotmánybíróság vizsgálja ennek az intézkedésnek a jogszerűségét. Mivel tavaly épp az alkotmánybíróság hirdette ki a törvényt, és az akkori óvásokat elutasította, annak az esélye, hogy ősszel majd alkotmányellenesnek nyilvánítsa, igencsak csekély. Abban az esetben, ha bárki a nyugdíjosztályra nyújtana be kérelmet, a nyugdíjazási dosszié számát, a kérelmező személyi számát és címét kell feltüntetni. Akár kézzel írott kérelmet is elfogadnak, amit a megyei nyugdíjhivatal székhelyén a 4-es számú ügyfélablaknál kell benyújtani – tájékoztatott az intézmény vezetője.
A pluszjövedelmek beépítésén is dolgoznak
A kis újraszámolásról kérdezve az igazgató kifejtette, hogy továbbra is folytatják a beérkezett igazolások alapján zajló újraszámolásokat. A 2023. évi 360-as számú törvény alapján a 2001 előtt szerzett nem állandó jövedelmeket és pótlékokat építenék be a nyugdíjba, amennyiben azokat korábban, a nyugdíj megállapításakor nem vették figyelembe. Amint az intézmény vezetője hangsúlyozta, folyamatban van az újraszámolás, naponta érkeznek újabb kérelmek, mivel a felszámolt vállalatok archívumaiból sokan késedelemmel jutottak a bizonyító okiratokhoz. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az újraszámításokból eredő nyugdíjkülönbözeteket minden esetben visszamenőleg kifizetik, így az érintettek pénzügyi hátrányt – elvileg – nem szenvednek. Hetente hozzávetőleg száz dossziét ellenőriznek, októberig remélhetőleg befejezik, bár folyamatosan érkeznek ilyen jellegű kérelmek. Az informatikai platformmal továbbra is gondok vannak, a régi programokkal dolgoznak, ami gondot jelent bizonyos nyugdíjtípusok esetében. Például a nemzetközi nyugdíjak módosítását nem tudják elvégezni, de egyes betegnyugdíjak esetében is körülményes a módosítás, ezért is sürgetnék az igencsak régóta ígért új program alkalmazását.
A Munkaügyi Minisztérium szerint a késések hátterében a rendkívüli munkateher is áll. A tárca adatai alapján 2025-ben több mint 5,17 millió kérelmet kezeltek az állami nyugdíjrendszerben, összesen hetvenféle szociális juttatásra. A 2024-es év különösen megterhelő volt, mivel akkor zajlott az átállás a korábbi nyugdíjtörvényről az új szabályozásra, ami egyszerre jelentett új igényléseket, hivatalból elvégzett újraszámításokat és az informatikai rendszerek átalakítását. A területi nyugdíjpénztárak dolgozóinak száma sem nőtt arányosan a feladatokkal, miközben az ügyek egyre összetettebbé váltak, különösen ott, ahol bírósági ítéletek végrehajtása vagy többszöri korrekció volt szükséges.
