Fokozatosan fog emelkedni a nyugdíjkorhatár
2026-02-20 12:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Megszületett az Alkotmánybíróság döntése
A szerdai nap híre volt, hogy az Alkotmánybíróság ötszöri halasztás után elfogadta a bírák és ügyészek nyugdíjreformját. A döntés értelmében a jelenlegi 48 évről fokozatosan 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, az átmeneti időszak 15 év. Emellett a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért.
A Legfelsőbb Bíróság azonban formai és tartalmi okokra hivatkozva megtámadta a jogszabályt, és arra figyelmeztetett, hogy az sértheti a jogbiztonságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az Alkotmánybíróság korábban többször elhalasztotta a döntést, most azonban úgy ítélte meg, hogy a törvény nem ütközik az alaptörvénybe. Lia Savonea, akinek a neve a Recorder Justiția Capturată című filméből lehet ismerős –, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Digi24-nek elküldött nyilatkozatában hangsúlyozta: a bíróság „az illetékes európai intézményeket” értesíteni fogja a bírói különnyugdíjak módosításáról, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánított.
Az Alkotmánybíróság döntését számos politikus üdvözölte, köztük Ilie Bolojan miniszterelnök és Nicușor Dan államfő is. A kormányfő ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a többi speciális nyugdíj kapcsán is reformot tervez, kérdés viszont, hogy azok mennyire lesznek sikeresek, politikai megfontolásból előnyösebb lépés lett volna Bolojan részéről, hogyha vár egypár napot ezzel a bejelentéssel, legalábbis számos politológus van ezen az állásponton. Sokan a szakértők közül úgy vélekedtek, hogy leginkább Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke húzhatja ki magát most büszkén, hogy végeredményben megszületett a döntés.
Mint ismertes, a PSD által delegált három alkotmánybíró és a volt államfő, Klaus Iohannis által delegált alkotmánybíró akadályozta eddig a döntést, amit szerdán végül 6-3-as szavazati aránnyal minősített alkotmányosnak a taláros testület azáltal, hogy az egyik a Szociáldemokrata Párt által delegált bíró változtatta meg álláspontját a korábbihoz képest.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy kommentálta az Alkotmánybíróság döntését, hogy „A sok rossz között végre egy jó hír”. Ugyanakkor Kelemen azt is hozzátette, hogy politikai és erkölcsi szempontból is fontos üzenet a döntés. Ugyanakkor kérdés, hogy Románia hozzájuthat-e ahhoz a 231 millió euróhoz, amelyet az Európai Bizottság visszatartott a helyreállítási alapból a bírák és ügyészek nyugdíjreformja miatt. Az RMDSZ elnöke a Kolozsvári Rádiónak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy ugyan állami szinten 231 millió nem olyan nagy összeg, viszont Romániában a jelenlegi helyzetben – ahol megszorításokkal szembesül a lakosság (szerk. megj.) – nagyon is számít.
Asztalos Csaba alkotmánybíró a Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjreformja egy komplex törvény, amelynek hatása van az igazságszolgáltatásra, ezért nem volt egy egyszerű döntés. Az alkotmánybíró ezzel magyarázta azt, hogy egyrészt elhúzódott a döntés, másrészt, hogy nem volt teljes egyetértés a taláros testület tagjai között. Mindenkinek más a jogi képzettsége, az élettapasztalata, és ez is hozzájárul egy döntéshez, de ugyanúgy hozzánk ez a törvény december 5-én jött be, ma február 18-a van, tehát volt olyan eset, amikor egy vagy két év után döntöttünk, tehát ha az időszakot nézzük, akkor nem is yan hosszú idő, tette hozzá Asztalos Csaba, aki szerint a vita természetes, lehetnek különböző vélemények a testületen belül, de ez nem azt jelenti, hogy ellenállás van a törvénnyel szemben.
A Hotnews szerdai információi alapján Bogdan Licu, Cristian Deliorga és Gheorghe Stan voltak azok az alkotmánybírák, akik a jogszabály ellen szavaztak. Ennek kapcsán Asztalos Csaba úgy fogalmazott, hogy „egy kollegámnak a szavazatát sem szoktam kommentálni, és nem is fogom”. Az alkotmánybíró elmondása szerint mindenkinek jogában áll szavazni valami mellett vagy valami ellen, mindenki fel kell vállalja a döntését, és meg is kell indokolja. Az alkotmánybíráknak 30 nap áll a rendelkezésükre, hogy megindokolják a döntést, de Asztalos szerint ebben az esetben rövidebb lesz az idő.
Asztalos Csaba a Marosvásárhelyi Rádiónak adott interjújában azt is kiemelte, hogy a törvény elsősorban visszakerül a parlamenthez, mert határidőket kell javítani, csak ezt követően fog az államelnökhöz kerülni kihirdetésre. Az alkotmánybíró azt is aláhúzta, hogy nem tudja, milyen társadalmi hatása lesz a törvénynek, viszont nem a társadalmi nyomás játszott szerepet abban, hogy a taláros testület ezt a döntést hozta, hanem a jogi elemzés és a joggyakorlat elemzése.
A pénzpiacok szinte rögtön reagáltak az Alkotmánybíróság döntésére. Az Ilie Bolojan miniszterelnök nevéhez kötött intézkedés elfogadása meggyőzte a befektetőket, hogy csökkentsék a Románia számára felszámított hitelkamatokat, számolt be róla a G4Media a Bloomberg alapján. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 6 bázisponttal csökkent, és az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére, évi mint-egy 6,4 százalékra esett vissza. A Bloomberg értékelése szerint ez 2024 óta a legkedvezőbb pillanat a román államháztartás számára. Az a tény, hogy az állam olcsóbban tud hitelhez jutni, az első szükséges lépés ahhoz, hogy a közeljövőben a lakossági banki törlesztőrészletek is mérséklődhessenek, még akkor is. ha várhatóan nyárig nem csökkenti a Román Nemzeti Bank a fogyasztási hitelek kamatát.
