Megjelent a Korunk 2026. augusztusi lapszáma

Nyugati magyar irodalom

A tematikus összeállítás tétje, hogy támpontokat adjon a nyugati magyar irodalom szerzőinek beillesztéséhez a magyar irodalom történetébe. A nyugati emigráció magyar irodalma visszafelé tekintve bőséges forrása a magyar irodalmi újítások történetének. Egyetemi oktatóként, többnyelvű értelmiségiként sokan kerültek a kádári Magyarországról emigrált szerzők közül párbeszédhelyzetbe az európai és amerikai kultúrák aktuális fejleményeivel. Ennek nyomán olyan jelentős életművek születtek, mint az Angliában letelepedett Gömöri Györgyé vagy Határ Győzőé, a Magyar Műhely-szerkesztő párizsi Nagy Pálé, vagy az Egyesült Államok folyóiratkultúrájába beépülő András Sándoré vagy Mezei Árpádé, ezeknek a tárgyalását helyezi középpontba a lapszám, olyan kortárs, stockholmi kötődésű szerzők munkáit is bevonva, mint Gergely Tamás vagy Bereczky Veress Rebeka. A jelenleg tapasztalható egyre természetesebb mobilitás azonban elkerülhetetlenné teszi a szembesülést a ténnyel, hogy a mostani dinamikának megvannak a maga előzményei, és akár azzal is, hogy a magyar irodalom jelentős szerzői igen gyakran nem kizárólag magyarul írtak. Ilyen szerzőknek tekinthetők a francia nyelvű életművet kibontakoztató Agota Kristof vagy a nemrég Booker-díjjal kitüntetett David Szalay. A lapszám tehát egyszerre vonja kritika alá a nyugati magyar irodalom klasszikus fogalmát és tárgyalja az emigráció jelentős magyar szerzőinek munkásságát, kitágítva a vizsgálódást jelentős képzőművészeti teljesítmények és kulturális együttműködések irányába is. A lapszám írásait az alábbi szerzők jegyzik: Áfra János, András Sándor, Balázs Hanna Imola, Balázs Imre József, Balog Alexandra, Bence Erika, Bereczky Veress Rebeka, Demény Péter, Fenyő Dániel, Földes Györgyi, Gálfalvi Ágnes, Gergely Tamás, Gömöri György, Havasréti József, Kincses Edina, Ladányi István, Szabó Xénia, Vallasek Júlia. A képanyag Gresa Márton munkája.