Nyárádgálfalva

*Fotók: Nagy Tibor

Az iskolába költözött a polgármesteri hivatal 

Nyárádgálfalván, a Középső-Nyárádmente hét faluból (Nyárádszentlászló, Bede, Kisadorján, Nagyadorján, Nyomát, Szentháromság) álló községének a központjában a polgármesteri hivatalt keressük a megszokott helyen, a Szentiváni-kúria épületében, amely a falu jeles családjának az emlékét őrzi. Ezúttal azonban csak a lecsupaszított üres falak fogadnak. Továbbmegyünk az iskola megújult épületéig, amelynek tulipánmotívumokkal díszített homlokzata előtt áll a falu szülöttének, Szentiváni Mihálynak, az 1800-as évek elején élt költőnek, írónak, publicistának a mellszobra.

A mutatós, korszerű, minden szükséges berendezéssel ellátott és taneszközzel felszerelt iskola könyvtárnak szánt termébe költözött ideiglenesen, amíg a polgármesteri hivatal a kúria épületébe újra vissza nem térhet. A kilátások szerint ez hosszú és bonyolult feladat lesz.

Karácsony Károly polgármester osztja meg ezt az újabb gondot, ami nem újdonság számára, hiszen az iskola felújítása idején is ugyanezt tapasztalta. Az évekig feldúlt, munkatelepnek látszó épületet viszont ma bármelyik marosvásárhelyi tanintézmény is megirigyelhetné. 

Bonyodalmak a Szentiváni-kúria felújítása körül

Amikor hozzáfogtak, hogy előkészítsék a polgármesteri hivatalnak használt épület felújítását, amire a helyreállítási alapból pályáztak. A pályázatot megnyerték, a szerződést aláírták, elkészült a költségvetés, találtak kivitelező céget is, de a vakolat leverése után derült ki: az épület olyan állapotban van, hogy nem lehet és nem szabad felújítani. Úgy el vannak távolodva egymástól a falak, hogy abban az esetben, ha a tetőt leveszik, összedől az épület. Ebben a helyzetben a megkötött egyezségeket a tervezővel, kivitelezővel fel kell bontani, és megpróbálnak bekerülni a földrengés által veszélyeztetett településekre vonatkozó pályázati lehetőségek közé. Ehhez készül az új dokumentáció, amelyet a fejlesztési minisztériumhoz fognak benyújtani. 

Bár a volt udvarházat az alapoktól kell újjáépíteni, a száraz boltíves pincerészt, ahol az épület alapkövét is megtalálták, gyűlésteremnek szeretné megőrizni a polgármester. Karácsony Károly a helyszínen mutatja meg, hogy milyen állapotban van a többi fal, amelyeket egészséges, új téglákból kell újrarakni, és bővíteni is az épületet. Ehhez azonban minden engedélyt, támogatási forrást újból meg kell pályázni, ami több évet vesz igénybe.

Hogy ne csak a nehézségekről szóljunk, érdeklődésünkre a megvalósítások között elhangzik a községi utak leaszfaltozásának a befejezése, a munka átvételével viszont addig várnak, amíg megérkezik a minisztériumtól megígért támogatás.

Ajándék a testvértelepülésnek 

Beszélgetésünk során az is elhangzik, hogy nagy eseményre készülnek a nyárádgálfalviak. Sokáig gondolkoztak azon, hogy milyen értékes ajándékkal viszonozhatnák testvértelepülésüknek, a Győr–Moson–Sopron megyei Kunsziget lakóinak a nagylelkűségét, akik a felújított nyárádgálfalvi iskola egy osztálytermének a teljes berendezését magukra vállalták és teljesítették. A helybeliek végül is a kunszigeti falunapra készülve adományokból Nyárádremetén egy székely kaput rendeltek, amelyet a testvértelepülés művelődési házának a bejáratához állítottak fel, avatása a közelgő faluünnepen lesz, amelyre népes küldöttség utazik, tovább éltetve a 33 éves kapcsolatot. 

Közeledik az autópálya

– Településünk szomszédságában épül az autópálya, ami Nyárádszeredát éppen csak „karcolja”, az első szakasz felmenő- és leszállóága községünk területén lesz. Az autópálya nyomvonala a kisvasút mentén, a települések között halad el, nem szeli át egyiket sem. Bár úgy hírlik, hogy gondot okozhat a további finanszírozása, a török útépítők folyamatosan dolgoznak – tájékoztat a polgármester. 

– Terveink között szerepel a vízvezetési és a kanalizálási projekt, az iskola korszerűsítését úgy engedélyezték, hogy udvara alatt megépült egy 70 köbméteres víztározó, ami a településünk tűzvédelmi biztonságát garantálja. Reményeink szerint jövő év végéig sor kerül a versenytárgyalásra, és elkezdődhet az ivóvíz bevezetése, amit majd a kanalizálás követ. 

A beszélgetés azzal zárul, hogy a legnagyobb problémát a medvék képezik, amit a környező falvak polgármesterei is megerősítenek. Az elszaporodott állatok állandó veszélyt jelentenek a helybeliekre és háziállataikra is.

Szépek az iskolák, de kevés a diák 

A szépen felújított nyárádgálfalvi iskolában Somodi Matild biológia szakos tanárnővel (fotó), az intézmény igazgatójával vesszük számba a megújult tágas osztálytermeket, amelyeket okostáblával szereltek fel. Kényelmes asztala, széke van minden diáknak, akik pályázaton keresztül táblagépet kaptak, a pedagógusok pedig laptopot. Az informatikai termet is kiválóan felszerelték korszerű számítógépekkel, az udvar térkövezetén ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték. Mindez nemcsak a központi iskolára jellemző, hiszen a szentlászlóit is felújították, a szentháromsági folyamatban van, és ígéretet kaptak a nyomáti tanintézmény felújítására is. 

Az udvari pingpongasztalnak nagy sikere van, reggel fél nyolckor már pattog a labda, és ezennel a fegyelmi problémák is kimaradtak, a térkövekre pedig ugróiskolát fognak festeni. 

A község óvodába, iskolába járó diákjainak száma: 60 óvodás, 89 0–IV. osztályos és 60 V–VIII. osztályos diák volt a 2025-ös iskolai évben. A 16 nyolcadik osztályt végzett diákból 14-en iratkoztak fel a képességvizsgára, amelyen végül 12-en vettek részt. Hatan írták meg az átmenő jegyet, nekik kitöltötték a beiratkozási lapot, várják az eredményt, hogy melyik középiskolába jutnak be. Akik nem vettek részt a vizsgán, a szakoktatás felé irányulnak. 

Büszkeségeik közé tartozik, hogy az idei tanévben Bedében tartották meg a IV. osztályosok mesemondó versenyét. 

– A Focus Eco Centerrel együtt beneveztünk egy Erasmus plusz pályázatra, amelynek keretében két nemzetközi konferencián vettünk részt, Marosvásárhelyen két kollégával, Siófokon pedig egy kolléga volt három diákkal. A pályázat célja a fenntartható gazdálkodás és a környezetbarát életmódra való nevelés – számolt be az igazgatónő. 

Veszélyben a Tóth-pékség dolgozói is

Régóta fogyasztom selymesen finom termékeiket, a sósperecet és különösen a mákos tekercset, amiben sok a mák és vékony a tészta. De soha nem gondoltam, hogy olyan hatást tesz rám a nyárádmenti vállalkozás megtekintése, mint ahogy a napokban történt. Először is reklámfeliratukból ítélve azt hittem, hogy a gömbölyű „Tóth Pék” logó mögött egy középkorú pékmester áll, aki a Nyárádgálfalván működő céget vezeti. Látogatásunkkor derült ki, hogy a Tóth házaspáré a 85–90 dolgozót foglalkoztató vállalkozás, amely a megyeközpont egyik nagyáruház-láncolata mellett a Nyárádmente tanintézményeibe szállítja a péksüteményt. Amint Tóth Péter és felesége, Katalin elmondják, dolgozóik helyből és a kisebb vagy nagyobb távolságra lévő környező helységekből járnak a pékségbe dolgozni, ahol hetvenféle termék, ízletes krumplis kenyér, kalács, diós és mákos tekercs, sós és édes aprósütemények és cukrászsütemények készülnek. Amikor fentről lenézek a hatalmas csarnokra, amelynek három részlegén folyik a munka, mintha az óriások birodalmában járnék. 

A nagy gondot a cég késő este és éjszaka hazafelé tartó dolgozói számára a medvetámadás veszélye jelenti. A tulajdonos házaspár dróthálóval védett baromfiudvarára is behatolt egy anyamedve a két bocsával, összetörtek mindent, és negyedszáz csirkét megöltek. 

A részleteket meghallgatva arra gondolok, hogy üres ígérgetések helyett a Nyárádmenti emberek életét is megkeserítő, munkájuk eredményét tönkretevő medvék ellen végre ideje lenne hatékonyan fellépni, amíg nem durvul el még jobban a helyzet.